A betegség mondja meg, hogy jöhet-e a baba?
A gyulladásos bélbetegségek alatt a Crohn-betegséget, valamint a fekélyes vastagbélgyulladást értjük. A kettő között azonban lényeges különbségek vannak. A fekélyes vastagbélgyulladás a végbélből kiindulva a vastagbélben alakul ki, összefüggő területen jelentkezik, és csak a bél legfelső rétegét, a nyálkahártyát érinti. A Crohn-betegség viszont az emésztőrendszer bármely részét külön-külön, de akár egy időben is megtámadhatja, és a bélstruktúra minden rétegében pusztít. A tünetek mindkét esetben igen hasonlóak: véres, nyákos hasmenés, hasi görcsök, diszkomfortérzet, puffadás, fogyás, fáradtság, vérszegénység, láz, a rendkívül súlyos szövődményekről nem is beszélve.
Sokan mindezek miatt tartanak a gyermekvállalástól, pedig egy gasztroenterológus és egy szülész gondos felügyelete mellett a legtöbb esetben normál terhesség útján egészséges baba születik . Mivel ez a betegség a nők egész életét befolyásolja, fontos, hogy az érintettek már azelőtt egyeztessenek kezelőorvosukkal, mielőtt odahaza belevágnának a babaprojektbe.
Fontos, hogy csak akkor kezdjenek hozzá, ha betegségük már legalább 3-6 hónapja remisszióban, vagyis nyugalmi állapotban van. Ha valaki ilyen fázisban fogan meg, akkor a terhességet gond nélkül ki tudja hordani, és a szülése zavartalan lehet akár hüvelyi úton is.
"Ha a páciens fizikailag, klinikailag jól van, véreredménye szép, a gyulladásos értékek rendben vannak, és ha valamilyen képalkotó eljárással, ultrahanggal, CT-vel vagy endoszkópiával igazolható, hogy a betegség inaktív és rendben van, akkor ugyanakkora eséllyel tud teherbe esni, mint bárki más. Addig a kudarcélmények miatt nem is érdemes próbálkozni" - mondta el a Házipatika.com kérésére Dr. Szőnyi Mihály, a Budai Magánorvosi Centrum gasztroenterológusa, akinek számtalan olyan betege volt már, akinek mindezek ellenére aktív állapotú betegségnél is összejött a baba.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Elvileg ilyenkor sincs gond, de a kismama veszélyeztetett terhesnek minősül, és sokkal szorosabb követést igényel. Ebben az esetben a gyógyszeradás is sok korlátba ütközik, mert nagyon meg kell válogatni, mit szabad adni és mit nem."
A férfi betegsége is számít
"A férfiaknál hasonló a helyzet, ott is a gyógyszerszedés tudja befolyásolni a hímivarsejtek érettségét. Vannak ugyanis olyan immunrendszert befolyásoló gyógyszerek és terápiák, amelyek ártanak a fogantatásnak, és befolyásolni tudják a teherbeesés sikerét. Ezeket a gyógyszereket három hónappal a tervezett terhesség előtt érdemes a férfinak elhagynia" - javasolja a szakértő, majd hozzáteszi, hogy az urak esetében is javítja az esélyeket, ha inaktív a betegség. Minden beteg egyéni, nincsenek ilyen általános szabályok. Arra kell törekedni, hogy a betegséget le lehessen csitítani."
Fontos kiemelni, hogy az IBD-s nőknél nagyobb a vetélés, a terhességi szövődmények, a koraszülés és a szülési komplikációk valószínűsége. Ezért magas kockázatúként tartanak számon minden ilyen kismamát annak ellenére, hogy a várandósság ideje alatt enyhülnek a betegség tünetei. Mivel azonban a szülés után gyakoribb a fellángolás, elkerülhetetlen, hogy a páciens mindvégig konzultáljon a kezelőorvosaival.
"Vannak olyan hormonális tényezők, amik a terhesség alatt teljesen féken tartják a betegséget, utána viszont kiújulhat. De abszolút nincs ez sem kőbe vésve. Minden beteget fokozott óvatossággal kell kezelni a terhesség alatt és után is. Ez azt jelenti, hogy sűrűbben kell vele találkozni, gyakrabban kell a vizsgálatokat is elvégezni, és mindig olyanokat, amiket az állapota enged. (Terhesség alatt például nem tükrözünk, és nem csinálunk CT-vizsgálatot sem.) A legfontosabb tehát az egyéni kezelés, a teljesen egyénre szabott vizsgálati metódusok megszervezése, és az egyénre szabott terápia."
Forrás: Promenade Orvosi Kommunikáció
