Mint azt korábban megírtuk, az IBS egy funkcionális tápcsatornai betegség, ami azt jelenti, hogy a panaszok hátterében nincs kimutatható szervi elváltozás. Legfőbb tünete a székletürítési problémákkal – hasmenéssel, székrekedéssel, bélgázossággal, puffadással – társuló alhasi fájdalom. Becslések szerint egy-másfél millió ember is érintett lehet Magyarországon. Az IBS kezelésében fontos szerep jut az életmódnak, azon belül is a táplálkozásnak. Mindazonáltal nincs olyan étrendi ajánlás, amely minden érintettnél egyformán beválna, azaz nem létezik kifejezett IBS-diéta, amelyet követve biztosan megszűnnének a kellemetlenségek.
Étrendi változtatások az IBS tünetei ellen
Ezzel együtt a területen zajló kutatások szerint sokaknál beválhat az alacsony FODMAP diéta – írja egészségügyi blogján a Harvard Egyetem orvosi kara. A FODMAP egy mozaikszó, amely a fermentábilis oligoszacharidokat, diszacharidokat, monoszacharidokat és poliszacharidokat foglalja magában. Nagyon leegyszerűsítve olyan szénhidrátokról van szó, amelyek gyengén szívódnak fel a vékonybélben, ezért fokozzák a széklet víztartalmát a bélrendszerben, illetve fokozzák a gázképződést. Mindez puffadáshoz vezet, valamint befolyásolja az elfogyasztott étel áthaladási sebességét a bélrendszeren. Magyarán bélgázosságot, fájdalmat és hasmenést okoz.
A FODMAP kategóriába tartozó élelmiszerek fogyasztásának minimalizálása tehát hasznos segítség lehet az IBS tüneteinek enyhítésében. Egy tanulmányban például a bevont IBS-betegek több mint háromnegyede javulásról számolt be, miután elkezdte a diétát. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Nos, először is mindenképpen javasolt dietetikussal konzultálni, aki az egyéni adottságokat figyelembe véve javasolhat étrendi változtatásokat, ügyelve arra, hogy azok ne legyenek túlzottan korlátozóak sem. Elvégre mégiscsak olyan élelmiszerekről beszélünk, amelyek értékes tápanyagokat is felvonultatnak. Ezt követően aztán az alábbi szénhidrátok mennyiségét javasolt csökkenteni.
- Laktóz: tehéntej, joghurt, puding, jégkrém, túró, ricotta és mascarpone.
- Fruktóz: gyümölcsök, mint az alma, barack, cseresznye és görögdinnye, illetve különböző édesítők, így a méz, agavészirup.
- Fruktánok: egyes zöldségek, mint az articsóka, spárga, kelbimbó, brokkoli, cékla, fokhagyma és vöröshagyma, valamint gabonák, mint a búza és a rozs.
- Galakto-oligoszacharidok: csicseriborsó, lencse, vesebab, brokkoli és a legtöbb szójatermék.
- Poliszacharidok: zöldségek és gyümölcsök, mint a karfiol, gomba, cukorborsó, alma, sárgabarack, szeder, cseresznye, nektarin, körte, őszibarack, szilva és görögdinnye, illetve olyan édesítőszerek, mint a szorbit, mannit, xilit, maltit és izomalt.
Az alacsony FODMAP diéta lényege, hogy a felsorolt élelmiszerek közül azokat limitáljuk az étrendünkben, amelyekre a leginkább érzékeny szervezetünk. Nem szükséges tehát egyszerre mindent kizárni. Dietetikus szakember felügyelete mellett, ételnaplót vezetve lépésről lépésre érdemes megfigyelni, hogy egy-egy élelmiszercsoport elhagyása hogyan befolyásolja tüneteink alakulását.