Itt egy kis megfázás, ott egy kis nátha: szinte nincs olyan ember, aki ne tapasztalná magán az év eleji hónapokban a rendkívül kellemetlen tüneteket . Az már talán teljesen általános, hogy patikában kapható gyógyszerekkel csillapítjuk őket, illetve vitaminokkal erősítjük a szervezetünket, sőt, sokan használják az egyébként hasznos és hatékony a házi praktikákat is. Olyat viszont keveset hallani, hogy valaki azért nem megy óvodába, iskolába, munkahelyre, mert fáj a torka, köhög, tüsszög, folyik az orra vagy éppen lázas. Ennek gyakran a munkahelyi nyomás az oka: a feladatokat határidőre el kell végezni, ha hiányzunk, betegszabadságra megyünk, akkor a kollégáinkra hárul nagyobb teher, ami miatt lelkiismeret-furdalásunk és bűntudatunk van, vagy éppen lemaradunk valamiről: a szakkörről, a dolgozatról, az ismétlő óráról, az ovis farsangról, és még hosszan folytathatnánk a sort.
Ráadásul sokszor anyagi vonzata is van a dolognak: jobb esetben kapunk a fizetésnél alacsonyabb összegű táppénzt, rosszabb esetben, ha teljesítményarányosan kapjuk a bérünket, kieső bevétellel kell számolni a házipénztárban. Pedig ezzel a hozzáállással több probléma is van.
Megfertőzhetünk másokat
Le kell számolnunk egy másik nagy tévhittel: a nátha és a megfázás sállal, sapkával nem megelőzhető. Egyszerűen azért, mert akárcsak az influenza esetében, vírusfertőzés áll a hátterében. A kórokozók elsősorban a felső légutakat, az orrunkat, a torkunkat, és a tüdőnket támadják meg, a tünetek pedig nem abból adódnak, hogy roncsolják a szöveteket, hanem abból, ahogy a szervezetünk reagál a jelenlétükre. Ráadásul nem egy kifejezett vírusról van szó. Bár az orvostudomány megállapításai szerint a legelterjedtebb és legismertebb közülük az úgynevezett rhinovírus, hiszen az esetek felében ez okozza a betegséget, összesen mégis több mint 200 fajtát különböztetnek meg. Ide tartozik például a manapság olyan sokat emlegetett koronavírus, de az adenovírus, az enterovírus és a metapneumovírus is. Sőt, nem ritkán egyszerre több is jelen van közülük a szervezetünkben.
A szakemberek egyébként teljesen normálisnak tartják, ha egy felnőtt egy évben kétszer-háromszor is átesik a kóron, gyerekeknél pedig akkor sem kell megijedni, ha egy évben tíznél is több alkalommal fordul elő. A kórokozók általában cseppfertőzéssel terjednek, de a különböző tárgyak felületén is sokáig életben maradnak. Ezért a legveszélyesebb az, ha betegen közösségbe megyünk, hiszen könnyen, gyorsan megfertőzzük azokat, akikkel egy helyiségben tartózkodunk. Hideg időben pedig még az átlagosnál is több időt töltünk a fűtött, zárt irodákban, osztálytermekben, óvodai szobákban, úgyhogy a gyerekek könnyen átadják egymásnak a betegséget, aztán hazaviszik, ahol a testvéreik és a szüleik fertőződnek meg, akik persze hordozzák tovább a munkahelyükre vagy más intézményekbe. Az orvosok azt állítják, hogy a náthát okozó vírusok a tünetek megjelenésétől számított első három nap alatt a legfertőzőbbek, ezért gyakorlatilag pont ebben az időszakban kellene otthon maradnunk, és azonnal ágyba feküdnünk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Lassabban épülünk fel
Ha a vírus már konkrét tüneteket okozott, akkor biztos, hogy az immunrendszerünk nem tudta felvenni vele hatékonyan a küzdelmet. Ez azt jelenti, hogy erősítésre volna szüksége. Azaz, ha folytatjuk a korábbi megterhelő napi rutint, csak ártunk magunknak: ha munkába szaladunk, tömegközlekedési eszközre szállunk, bevásárolunk, cipekedünk, nem tudjuk biztosítani azt, hogy a szervezetünk az erőit a kór megfékezésére tudja átcsoportosítani. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a teljesítményünk is határozottan romlik: se az iskolában, se a munkahelyen nem tudunk olyan színvonalon dolgozni, tanulni, ahogy azt tőlünk megszokhatták.
Ráadásul további felülfertőződéseknek is kitesszük magunkat, hiszen a másokkal történő érintkezés során ki vagyunk szolgáltatva annak, hogy az egyébként is gyenge védekező-szervrendszerünket másik vírus vagy baktérium is megtámadja. Úgyhogy nemcsak elnyújtjuk a felépülés folyamatát, de kockáztatjuk is a sikerességét. Ilyenkor jelentkezhetnek olyan szövődmények is, amelyek aztán végképp ágyhoz kötnek bennünket. Az influenzaszezonban így válhat egy enyhe megfázás is súlyos tüdőgyulladássá, amely szinte valamennyi köhögéssel és váladékképződéssel járó felső-légúti betegség hanyag kezelésének a következménye lehet.
Ágynyugalom és házi praktikák
A legjobb tehát, amit tehetünk, ha már a betegség első fázisában engedélyezünk magunknak néhány ágyban töltött pihenőnapot. Sőt, nemcsak azt érdemes megvárni, hogy felgyógyuljunk, hanem azt is, hogy az immunrendszerünk újra megerősödjön. Jót tesz, ha nagyokat alszunk, kipihenjük magunkat, és sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk, amellyel feltöltjük a kiürült vitaminraktárainkat. Nagyanyáink házi praktikáit is bevethetjük. Együnk például sok fokhagymát, hiszen nemcsak kiváló immunerősítő, hanem hatékonyan tisztítja a légutakat is. Igyunk sok folyadékot, mert ezzel fel tudjuk gyorsítani a szervezetünk anyagcsere-folyamatait, és elősegítjük a méreganyagok távozását.
Kísérletezhetünk gyógyteákkal is: a kakukkfű , a kamilla és a hársfa csökkenti a tüneteket, a menta és a zsálya ugyancsak a légutak tisztításában segít, a kasvirág pedig a szervezetünk védekezőképességét állítja helyre. Bevethetjük a jól ismert mézet is, amely nemcsak magas vitamin- és ásványianyag-tartalmáról ismert, hanem arról is, hogy csillapítja a köhögést. A gyógynövényeket kipróbálhatjuk illóolaj formában is: már az is sokat használ, ha a fürdővízbe cseppentünk belőlük, de inhaláláshoz is ajánlják őket.
