Közismert tény, hogy az inkontinencia szerte a világon - így hazánkban is - népbetegségnek számít, elsősorban a nők körében.
Egy epidemiológiai vizsgálat alapján konkrét adatokról is beszámolhatunk. A vizelet-inkontinencia korcsoportonkénti előfordulása a nők körében igen magas: 30 éves kor alatt 40%, 31-40 éveseknél 43%, 41-50 éveseknél 57%, 51-65 éveseknél 68%, és 66 év fölött 61%. Az inkontinencia fajtái közül a leggyakoribb a stressz- vagy terhelési inkontinencia.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mi is az a stresszinkontinencia?
Az elnevezés nem a hétköznapi értelemben használt, sokak által nap mint nap átélt stresszre vonatkozik, hanem arra, hogy a vizelettartási nehézség nevetésre, tüsszentésre, köhögésre, emelésre, azaz ezen élettani jelenségeket kísérő hasűri nyomásfokozódásra következik be - azaz elcseppen a vizelet.
A vizeletcsepegés ilyenkor az akarattól független. A nők nagy része elsősorban a terhesség és szülés kapcsán, valamint a változó korban észleli először. A tünetek ilyenkor első vagy másodfokú, lényegében kezdeti inkontinenciára utalnak. Oka a gátizomzat alátámasztó, zárófunkciójának meggyengülése, csökkent működőképessége.
Hogyan kezelhető a stresszinkontinencia?
A kezdeti inkontinencia korszerű kezelése előterében a fizioterápia áll, azaz nem a műtéti kezelést, hanem a mozgás- és elektroterápiát részesíti előnyben. A gátizom-torna az izmok megerősítésével képezi a gyógyítás, illetve megelőzés alapját. Más a helyzet a súlyosabb formákkal, amikor a vizeletcsepegés akkor is spontán bekövetkezik, ha a beteg csak egyszerű hely- vagy helyzetváltoztató mozgást végez, feláll, leül, járkál, lehajol.
Az alap tornamódszer felfedezője - mintegy 50 évvel ezelőtt - dr. Arnold Kegel amerikai szülész-nőgyógyász volt. Tudományos útmutatásai és a Kegel-gyakorlatok alapján gyógyítanak szerte a világban. Ezek az egyszerű gyakorlatok képezik minden egyéb tornamódszer kiindulópontját, és adják egyben a hatékonyság biztosítékát a stressz-inkontinencia megelőzésében, megszüntetésében és az intim izmok megerősítésében.
A harántcsíkolt izmokból álló medencefenék anatómiai felépítése és a beidegzés élettani alapelvei határozzák meg azt, hogy a gátizmokat akaratlagosan és egységes egészként tudjuk működtetni.
Az agyból vezérelt információt az idegpályák ún. kémiai ingerületátvivő anyagok segítségével továbbítják az ideg-izom találkozási helyéhez, az ún. motoros véglemezhez, esetünkben a medencefenék izomrostjainál találhatókhoz. Minden egyes idegi akció egy-egy izomrostot hoz működésbe. A medencefenék izomzatát hasonlíthatjuk egy egységesen működő, igen rugalmas gumiasztalhoz. A torna lényege ezen egyöntetű ideg-izomműködés és a mozgás maximális megerősítése.
Különböző intimzónát megmozgató tornák léteznek, amelyek közül nem mindegyik alapszik az egyöntetű ideg-izomműködés elvén, de kellő gyakoriság esetén - a tapasztalat legalábbis azt mutatja - valamilyen hatásfokkal mindegyik működik.
A Kegel-gyakorlatok alapján kidolgozott gátizom-torna megfelel a nemzetközileg elfogadott sztenderdeknek, a Semmelweis Egyetem Egészségügy Főiskolai Kar Fizioterápia Tanszéke és a Magyar Gyógytornászok Társaságának szakmai ajánlásának.
Mit várhatunk a gátizomtornától?
A megfelelő gátizom-gyakorlatok végzésével a kezdeti - tehát köhögésre, tüsszentésre, emelésre jelentkező - stressz-inkontinenciától szenvedők már 3-5 hét alatt megszabadulhatnak a vizeletcsepegési tünetektől, a súlyosabb fokúak esetében kizárólag szakorvosi vizsgálat után alkalmazható a torna. Hangsúlyoznunk kell, hogy mind a prevenció, mind a gyógyulási eredmény tartósságát csak a maximális megerősödés elérése és a rendszeres gátizom-torna biztosítja.
Legjobban: