Az ízületek leggyakoribb betegsége az ízületi porckopás, más néven artrózis , amely a felnőtt lakosság 15-20 százalékát érinti. Ráadásul nemcsak az időseknél, hanem a fiatal felnőtteknél is egyre gyakrabban kialakulhat. Ízületi porckopásról akkor beszélünk, amikor a porc állományának lebontása és felépítése nincs egyensúlyban, azaz a lebomlás nagyobb mértékű, mint a felépítés. Az ízületek csontvégein az ún. üvegporc, vagy hyalinporc található. Ha ez a réteg valamilyen okból elvékonyodik, esetleg megreped, sérül, a felülete egyenetlenné válik. Hasonló módon, ha a szükségesnél kevesebb ízületi folyadék termelődik, akkor megnő a felületek közötti súrlódás.
Képesek vagyunk a megújulásra
Október elején a Science Advances folyóiratban megjelent cikk szerint a Duke University Medical Center munkatársai megállapították, hogy az embereknek a szalamandrákéhoz hasonló képességük van arra, hogy az ízületeik porcát megújítsák.
"Ez a felismerés hozzájárulhat a világ leggyakoribb ízületi rendellenessége, az osteoarthritis még hatékonyabb kezeléséhez" - írta Byers Kraus professzor. Kraus és munkatársai, köztük Ming-Feng Hsueh vezető szerző kidolgozták a fehérjék életkorának meghatározására szolgáló módszert.
Ezért gyógyul hamarabb a boka, mint a térd
Ennek a folyamatnak a megértése lehetővé tette a kutatók számára, hogy tömegspektrometria segítségével azonosítsák, az emberi porc kulcsfontosságú fehérjéi (beleértve a kollagént is) "fiatalok", "középkorúak" vagy "idősek". Rájöttek, hogy a porc kora nagyban függ attól, hogy a testen belül hol található. A boka porca "fiatal", a térdben lévő "középkorú", a csípőben lévő pedig "öreg".
A porc kora és a testben való elhelyezkedése közötti összefüggés az állatoknál is megfigyelhető. Esetükben a legtávolabbi testrészeiken, mint a lábak vagy a farok vége, könnyebben regenerálódnak a porcok. Ez azt is megmagyarázhatja, hogy miért regenerálódnak gyorsabban a boka sérülései, mint a térd- vagy csípőproblémák.
Talán gyógyszer is lehet belőle
De ez még nem minden. A kutatók arra is rájöttek, hogy ezt a folyamatot az úgynevezett mikroRNS-ek szabályozzák. Nem meglepő, hogy ezek aktívabbak azokban az állatokban, amelyekről közismert, hogy képesek a végtagjaik, az uszonyuk vagy a farkuk porcainak "megjavítására". Ilyenek a szalamandrák, a zebrahalak, az afrikai édesvízi halak és a gyíkok. Ezek a mikroRNS-ek az emberi testben is megtalálhatóak, és azt feltételezik róluk, hogy olyan gyógyszerek készítéséhez is használhatóak, amelyekkel megakadályozhatják, lassíthatják vagy akár vissza is fordíthatják az ízületi gyulladást. "Úgy hisszük, hogy ez a gyógyítási folyamat nemcsak a porcnál, hanem más szöveteknél is alkalmazható" - mondta Ming-Feng Hsueh.
Forrás: Medicalxpress