A kérelmet benyújtó férfit tavaly 13 hónap börtönbüntetésre ítélték, mert molesztált egy kiskorút, és 2 évre eltiltották a Snapchat közösségi oldal használatától, mert azon keresztül lépett kapcsolatba fiatal fiúkkal. A bíróság csütörtökön tárgyalja a beadványt, a férfi ügyvédei pedig azzal érvelnek, hogy amennyiben megfosztják közösségimédia-fiókjától, az sértené az emberi jogok európai egyezményét. „Az ügy fontos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az állam milyen mértékben korlátozhatja a közösségi oldalakhoz való hozzáférést, melyek a véleménynyilvánítás szabadsága és a társadalmi kapcsolatok fenntartása jelentős eszközei” – mondta John Christian Elden védőügyvéd.
Az elítélt férfi kérelmét tavaly novemberben már azzal érvelve elutasította a norvég fellebbviteli bíróság, hogy a tilalmat „arányosan mérlegelte ahhoz a tényhez képest, hogy az alperes a Snapchat alkalmazást a gyermekek szexuális kizsákmányolására használta”. Indoklásában a fellebbviteli bíróság még azt is hozzátette, hogy a férfinak továbbra is joga van más közösségimédia-felületeket használni. Ha a legfelsőbb bíróság is helybenhagyja a döntést, az elítélt még utolsó jogorvoslatként az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordulhat.
A Snapchat 2023 második felében több mint 343 ezer fiókot tiltott le gyermekek szexuális kizsákmányolása miatt, ebből 879-et Norvégiában, de az nem tudható, hogy ezek közül hányat tiltottak le véglegesen. Februárban az Egyesült Államok Kongresszusában vonták kérdőre a közösségimédia-cégek vezetőit az amerikai gyerekek szexuális kiszolgáltatása miatt. A szenátusi meghallgatásra a Facebook, az Instagram, a TikTok, az X, a Snapchat és a Discord közösségi médiumokat üzemeltető vállalatok vezérigazgatóit idézték be. A meghallgatáson republikánus és demokrata szenátorok egyaránt kérdéseket tettek fel a közösségi médiumok vezetőinek gyerekek internetes platformokon tapasztalható szexuális kizsákmányolásáról, illetve a gyermekek védelmében tett lépéseikről, ami időnként éles szóváltásokhoz vezetett.