Bármely oldalon álljunk is, egészségügy dolgozóként, vagy betegként épp úgy tudnunk kell, hogy mi várható el az egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor tőlünk. Sem, egyik sem másik oldalról nem képzelhető el alá-fölé rendelt viszony, hiszen egymást segítve lehet a legjobb eredményeket elérni ezen a téren is.
Milyen kötelezettségek terhelik az egészségügyi dolgozókat?
Sürgős szükség, azaz az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás esetén, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne, az egészségügyi dolgozó köteles elsősegélyben részesíteni az arra rászoruló személyt, természetesen az adott körülmények között a tőle elvárható módon, a rendelkezésre álló eszközöktől függően.
Ha orvoshoz fordulunk, és az szakmailag hozzáértő, illetve meg van a megfelelő felkészültsége a problémánkhoz, köteles megvizsgálni bennünket. A vizsgálat eredményétől függően azonban választhat az ellátás, vagy a megfelelő feltételekkel rendelkező orvoshoz , vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz való irányításunk között.
A kezelőorvos kötelessége, hogy a beteget tájékoztassa annak egészségügyi állapotáról. A tájékoztatásnak szóban is meg kell történnie, a beteg állapota által indokolt rendszerességgel, az orvos legjobb tudása szerint.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Minden egészségügyi dolgozót, és a szolgáltatóval munkaviszonyban álló más személyt minden, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint a szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adat és tény vonatkozásában titoktartás terheli. Ennek a kötelezettségnek nincs időbeli korlátja, tehát a dolgozó sem 5, sem 30 év múlva nem mentesül, illetve nem befolyásoló tényező az sem, hogy az adatok a betegtől, annak gyógykezelése során, vagy a dokumentációból jutottak a tudomására.
Az egészségügyi dokumentáció
Minden, a beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatot az egészségügyi dokumentáció tartalmaz.
Fel kell tüntetni benne:
- a beteg személyes adatait,
- az értesítendő személy, vagy törvényes képviselő nevét, lakcímét elérhetőségét,
- a kórelőzményt, kórtörténetet,
- az első vizsgálat eredményét,
- a diagnózist és a gyógykezelési tervet megalapozó vizsgálati eredményeket, a vizsgálatok elvégzésének időpontját,
- az ellátást indokoló betegség megnevezését, a kialakulásának alapjául szolgáló betegséget, a kísérőbetegségeket és szövődményeket,
- egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokoló betegség, illetve a kockázati tényezők megnevezését,
- az elvégzett beavatkozások idejét és azok eredményét,
- a gyógyszeres és egyéb terápiát, annak eredményét,
- a beteg gyógyszer-túlérzékenységére vonatkozó adatokat,
- a bejegyzést tévő egészségügyi dolgozó nevét és a bejegyzés időpontját,
- a betegnek, illetőleg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítését,
- a beleegyezés, illetve visszautasítás tényét, valamint ezek időpontját,
- minden olyan egyéb adatot és tényt, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet.
Az egészségügyi dokumentáció részeként meg kell őrizni:
Ez is érdekelhet
- az egyes vizsgálatokról készült leleteket,
- a gyógykezelés és a konzílium során keletkezett iratokat,
- az ápolási dokumentációt,
- a képalkotó diagnosztikus eljárások felvételeit, valamint
- a beteg testéből kivett szövetmintákat.
Több résztevékenységből álló, összefüggő ellátási folyamat végén vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást követően írásbeli összefoglaló jelentést, zárójelentést kell készíteni, és azt a betegnek át kell adni. Az egészségügyi dolgozók kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat az egészségügyről szól 1997. évi CLIV. törvény 125.-128. §, valamint a 134.-140. § szakaszai tartalmazzák.
Legjobban: