A táppénzre jogosultság feltételei a fennálló biztosítási jogviszony, a járulékfizetési kötelezettség és az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.
Táppénz vagy betegszabadság?
A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára nem táppénz, hanem betegszabadság jár az arra jogosult munkavállalónak. Ők azok, akiknek a munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik, illetve jogosultak még a betegszabadságra a kormánytisztviselői, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban állók is. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár. Nem jogosult betegszabadságra a bedolgozó, egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), és a megbízás alapján munkát végző sem.
A veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő, terhesség miatti keresőképtelenség esetén - amennyiben a keresőképtelenség 2011. április 30-át követően következett be - a munkavállaló a keresőképtelenség kezdetétől táppénzre lesz jogosult és nem betegszabadságra.
A betegszabadság alatt folyósított juttatást a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 százaléka jár, azzal, hogy ez az összeg adó- és járulékköteles is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A táppénz összege
Bár a táppénz összegének alakulását több tényező is befolyásolja, elsődlegesen a jövedelem határozza meg. Mértéke a biztosításban töltött időtől függően a napi átlagkereset 60, illetve 50 százaléka. A táppénz egy napra járó maximális összege a 2011. április 30-át követően keletkezett keresőképtelenség esetén a minimálbér 200 százaléka harmincad részének megfelelő összeg, ami a 93000 Ft-os minimálbér alapulvételével 6200 Ft.
A táppénz mértéke kétéves, folyamatos biztosítási jogviszony esetén a napi átlagkereset 60 százaléka, azzal, hogy a táppénz napi összegének maximumát nem haladhatja meg.
Két évnél rövidebb biztosítási jogviszony esetén, a táppénz címen fizetett ellátás összege az előzőek szerint figyelembe vehető jövedelem 50 százaléka, azzal, hogy a táppénz napi összegének maximumát nem haladhatja meg.
Kórházi vagy egyéb fekvőbeteg gyógyintézeti ellátás, ápolás esetén a táppénz összege a jövedelem naptári napi átlagának az 50 százaléka, a biztosításban töltött időtől függetlenül, azzal, hogy a táppénz napi összegének maximumát nem haladhatja meg.
Ez is érdekelhet
A táppénzre vonatkozó részletes szabályok megtalálhatóak a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.évi LXXXIII. törvény 2. § (2) 5/A. §, 5/B. § ab) h)-i),6. § (1),38/B. § 39-39/A. §, 43. § - 50. §, 61-63. §, 66. § (1)-(6), 68/a. § (2), 69. §, 70. § (1) a) (2)-(3), 71. §, 72. §, 74. § - 77. §, 82. § (5), valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997.(XII.1.) Korm. rendelet 1. §, 27-31/E. §, 37-38. §, 38/B.§-41.§, 42. §, 47.§-49./B §, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2. §, 4. § a-l) p-z), 5-11. §, 14. § (1)-(2), 18. § (1) (4)-(5), 19-21. §, 4-25. §, 27-31. § szakaszaiban, valamint a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet rendelkezéseiben.
