A szájon át szervezetünkbe juttatott szteroid rossz választásnak bizonyult egy hosszútávú tudományos vizsgálatban, amikor az alsó légutak akut fertőzései ellen vetették be. A véletlenszerűen kiválasztott betegpopuláción végzett kutatás szerint a prednizolon nem tudta a placebóhoz képest szignifikánsan csökkenteni a köhögést, a slejmtermelődést, a mellkasi fájdalmakat, a zihálást és a légszomjat a betegeknél. Az eredmények különösen annak tekintetében fontosak, hogy az USA-ban egyre jobban terjed az orvosok körében a szokás, hogy miután a szteroidok jó eredménnyel vethetők be az asztma és a COPD esetében, az egyszerűbb eseteknél, különösen az akut légúti fertőzéseknél is felírták ezeket a szereket.
A Dr. Alistair D. Hay, a Bristoli Egyetem professzora által vezetett kutatócsoport a JAMA szakfolyóiratban jelentetett meg publikációt új eredményeiről. Az úgynevezett OSAC-vizsgálatban 401 felnőtt vett részt. Ők akut alsó légúti fertőzésben szenvedtek és köhögésre panaszkodtak. Ezen kívül még legalább egy tünetük volt az alábbiak közül: slejmtermelődés, mellkasi fájdalmak, zihálás (nehézlégzés), légszomj - ráadásul emiatt háziorvosukat is felkeresték. A vizsgálatból kizárták a tüdőgyulladásos eseteket, akárcsak az asztmában vagy a COPD-ben szenvedőket. E betegségek egyébként is antibiotikumok és szteroidok alkalmazását tették volna szükségessé.
Mindezek után a vizsgálatban résztvevők fele, 199 fő öt napon át húsz milligramm prednizolont kapott, a kísérleti alanyok másik fele (202 fő) pedig placebót szedett. A vizsgálat eredménye nem igazolta a prednizolon köhögéscsillapító hatását. A kísérleti alanyok közül a súlyosabb állapotban lévők mindkét csoportban átlagosan öt napig köhögtek. Egy mélyebb szintű statisztikai átlagolás alapján is csak némileg volt gyorsabb a javulás a prednizolont kapó betegeknél: a súlyosabb állapotban lévők köhögése általában 3-8 napon belül múlt el ebben a csoportban, a placebósoké viszont 3-10 napig tartott. A picit kedvezőbb eloszlás nem volt statisztikailag szignifikáns az angol kutatók szerint.
Ugyanez volt a helyzet a középsúlyos betegeknél: minimálisan gyorsabban gyógyultak a prednizolont kapók. A 0-6-ig terjedő, időtartamot jelző skálán 1,99 volt az érték náluk, míg a placebósok értéke 2,16 volt. A többi tünet esetében sem volt lényegesen jobb hatása a placebónál a prednizolonnak, ezért a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy az alsó légutak akut fertőzéseinek kezelésében (feltéve, hogy a betegek nem szenvednek asztmában) nincs értelme orális szteroidokat felírniuk az orvosoknak.
Ez is érdekelhet
Forrás: pharmazeutische-zeitung.de ; aerzteblatt.de
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
