Halálos szélütés
Tudja Ön, mi a közös Churcill, Roosevelt, Sztálin, Lenin, Al Capone, Fellini és Sharon Stone életében? Valamennyien szélütésen estek át. A nevekből látható, hogy a betegség nem mai keletű, már a XX. század elején is pusztított, de az is tény, hogy a megbetegedések száma a modern életformában, a civilizációs ártalmak, elsősorban a magas vérnyomás, az elhízás és a mozgásszegény életforma következtében rohamosan nő. Az agyi érkatasztrófa - nemzetközileg elfogadott nevén a stroke - a rák és a szívbetegségek után a harmadik leggyakoribb halálok Európában: évente 1,4 millió halálos áldozatot követel. Magyarországon 2003-ban 10 380 férfi és 8 559 nő halt meg stroke következtében. Hazánkban évente 109 000 embert kezelnek kórházban agyi keringési zavarral, közülük minden negyedik 60 évnél fiatalabb.
Elvesztett évek
A stroke halálos áldozatai számának többszörösét teszik ki azon betegek esetei, akik túlélték a betegséget ugyan, de kisebb-nagyobb maradandó károsodást szenvedtek, elvesztették beszéd- és mozgásképességük jelentős részét, tolószékbe kényszerültek, végtagjaik egy része megbénult, vizelet-visszatartásra képtelenek, stb. Ezekben az esetekben ráadásul nemcsak a beteg életminősége romlik meg nehezen javítható módon, hanem rajta kívül többnyire legalább egy családtagot is sújt a baj, hiszen a stroke-on átesett betegek legnagyobb része folyamatos ápolást igényel. Férfiakat általában előbb, a hatvanas életéveikben járva, nőket hetvenen felül éri el leggyakrabban a stroke, de ez nemcsak a nagymamák, és a nagyapák betegsége, egyre inkább sújtja a fiatalabbakat is. Az előfordulás átlagos életkorának nemek közti különbsége azért is érdekes, mert ez az ápolásban okoz nehezen megoldható szociális gondot, amint arra Dr. Csiba László egyetemi tanár, a Magyar Stroke Társaság elnöke hívta fel a figyelmet. A férfibetegek mellett ugyanis az első szélütés idején többnyire még ott áll a náluk néhány évvel fiatalabb feleség, aki képes a gondozásukra, de a nők a hetvenes éveikben járva bizony már leggyakrabban egyedül élnek, özvegyen, és nincs mellettük olyan segítő házastárs, családtag, aki vállalná az ápolásukat. Elvesztett évekként tartja számon az orvostudomány azokat az éveket, amelyek alatt a stroke-ot túlélt beteg az agyi katasztrófa miatt jelentősen veszít az életminőségéből, kiesik a munkából, passzivitásra kényszerül, ápolásra szorul. Sajnos, a nemzetközi statisztikákban Magyarország igen rossz helyen, az utolsók között szerepel, mind a stroke morbiditásában, mind az elveszett évek számát tekintve.
Mi történik?
A stroke a központi idegrendszer sejtjeinek pusztulása, melyet az agyat ellátó erek hirtelen elzáródása vagy az erek megrepedése okoz. Kialakulhat úgy, hogy egy vérrög vagy az érfalon képződő felrakódás bereped és elzárja az agyi artériát, blokkolva a vérkeringést, és úgy is, hogy vérrög képződik a szívben, mely legtöbbször szabálytalanul működik, a vérrög leszakad és elzárja az agyi eret. Az agyvérzés oka az agyat ellátó erek károsodása és szakadása is lehet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A stroke népies megnevezése, a szélütés azt jelzi, hogy a baj villámcsapásként sújt le. Ez azonban nem feltétlenül így következik be: az agyi katasztrófa nem fáj, nem okoz olyan nyilvánvaló tüneteket, mint például az infarktus. Attól függően, hogy az agy melyik területei károsodnak, a tünetek különbözőek: gyakran csak a száj lefittyedése, látászavar, a kéz- láb zsibbadása jelzi a bajt. A betegeket és a hozzátartozókat megtévesztheti, hogy a beteg nem érez fájdalmat, márpedig a késlekedés végzetes lehet ebben a stádiumban: a gyógyulás harc az idővel. A beavatkozásra mindössze három óra áll rendelkezésre, ezt követően a folyamat visszafordíthatatlan. Vagyis a stroke gyanúja esetén Csiba professzor szemléletes figyelmeztetése szerint a teendőt a kór kezdőbetűi jelzik: Sürgős - Telefon - Rögtön - OMSZ - Kezelés - Ellátás!
Nem szabad halogatni tehát a "majd elmegyek a háziorvoshoz legközelebb" felkiáltással: a lehető leghamarabb olyan kórházba kell juttatni a beteget, ahol CT is van, és ahol azonnal van mód a vérrög ellátására, hatásos terápiára, sőt, ha szükséges, a rehabilitáció, a gyógytorna mielőbbi megkezdésére is. A stroke veszélyességét mutatja, hogy a betegek körülbelül 30 százaléka a stroke-ot követő első hónapban meghal, a másik harmadára tartós rokkantság vár, és körülbelül 5-10 százaléka ápolási otthonba kerül.
Könnyebb megelőzni, mint gyógyítani!
A kockázati tényezők unalomig ismertek, de sajnos - itt Kelet-Közép-Európában, Magyarországon jellemzően - nem figyelünk rájuk. Dohányzunk, iszunk, nem kezeltetjük magas vérnyomásunkat, pedig hazánkban az esetek több mint kétharmada mögött a nem megfelelően kezelt vérnyomás áll. A szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy nem külön a stroke-ot kellene megelőzni, hanem az egy tőről fakadó, azonos okokra visszavezethető érrendszeri betegségek kialakulása ellen kellene minden lehetségest megtenni. Az infarktus, az agyi katasztrófák és a végtagtrombózisok hátterében ugyanis egyként az érfalak állapota, a lerakódások, az elzáródások, az érelmeszesedés, vagyis ezek oka, a magas vérzsírszint, a magas vérnyomás stb. áll.
A rizikótényezők között az első helyen kell említeni a magas vérnyomást. Minél hosszabb ideje áll fenn a kezeletlen magas-vérnyomás, annál nagyobb a veszély. Sajnálatos módon a közvélemény nincsen tudatában a "néma gyilkos" veszélyességének, mivel nem érzi a tüneteit, nem tartja fontos egészségügyi problémának, hajlamos elhanyagolni a gyógyszerezését. A modern életmód sok tényezője szintén növeli a kockázatot. Egyéb rizikótényezők közé számítható a cukorbetegség, az extrém testsúly, a kóros zsírértékek, a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a hormonális szerekkel való visszaélés és a kábítószerek.
Különösen döbbenetes az a felmérés, amely arra figyelmeztetett, hogy sok esetben még a lezajlott stroke sem elég ahhoz, hogy a beteg változtasson az életmódján. Hat hónappal a szélütés után a túlélők közel egyharmada továbbra is dohányzott, nem változtatott testsúlyán, és nem szedte a gyógyszereit, például a vérnyomás-csillapítókat.
Május 10-ét a SAFE, a Stroke Szövetség Európáért szervezet Európai Stroke Megelőzési Nappá nyilvánította. Ezen a napon a SAFE beadvánnyal fordult az Európa Parlamenthez, amely hangsúlyozza, milyen fontos a stroke megelőzés a magas vérnyomásban szenvedő betegekre nézve, hiszen a magas vérnyomás jeleni az agyi érkatasztrófa első számú kockázati tényezőjét. A kezdeményezést tíz ország több mint háromezer (orvosként vagy betegként érintett) állampolgára támogatta aláírásával.
Legjobban: