Az oda-vissza utazgatás rengeteg időt vehet el munkanapokon az érintettektől, akik körében így elterjedtebb a fizikai inaktivitás, a túlsúly, a túlzott alkoholfogyasztás és a nem kielégítő alvásmennyiség és -minőség egyaránt. Aki pedig a tömegközlekedés helyett az autós forgalmat választja, annak vérnyomásnövelő hatásával is számolnia kell – méghozzá nemcsak a dugók okozta frusztráció, hanem a sztrádák környékén uralkodó magas légszennyezettség miatt is – írja a ScienceAlert egy, a Journal of Transport & Health című tudományos folyóiratban a közelmúltban megjelent dél-koreai tanulmányra hivatkozva.
A cikk hozzáteszi, Dél-Korea eleve ideális terep egy ilyen kutatáshoz, tekintve, hogy az ázsiai országban az egyik leghosszabb a munkavállalók által ingázásra fordított átlagos napi időmennyiség, egyben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai közül itt a legmagasabb a depresszió előfordulási aránya. Ezzel együtt korábban nem zajlottak kiterjedt vizsgálatok annak feltárására, hogy a hosszas munkába utazás hogyan hat az ázsiai népesség egészségi állapotára, beleértve a mentális egészséget is.
Egy dél-koreai kutatócsoport Dong-Wook Lee, az Inha Egyetem közegészségügyi szakértője vezetésével most több mint 23 ezer embert figyelt meg egy nagyszabású felmérés keretében. Az eredmények szerint azok a dolgozók, akik naponta több mint egy órát utaznak, 16 százalékkal nagyobb valószínűséggel küzdenek depresszív panaszokkal, mint azok, akik legfeljebb fél órát töltenek utazással. Különösen élesen jelentkezett ez az egyedülálló és gyermektelen férfiak körében, valamint azoknál, akik hetente több mint 52 órát dolgoznak. A napi ingázás átlagos ideje egyébként 47 perc volt a vizsgált csoportban. „A kevesebb szabadidő miatt az embereknek nem jut elég ideje a stressz és a fizikai fáradtság leküzdésére alvás, hobbik és egyéb tevékenységek révén” – mondják a kutatók.
Ez is érdekelhet
Egy közelmúltbeli hazai felmérés szerint a magyar munkavállalók mintegy ötöde egy-két órát is kénytelen ingázásra fordítani naponta. Eközben svéd kutatók szerint az a legideálisabb, ha a munkahelyünk három kilométeres körzetében lakunk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: