William Gause, a Rutgers New Jersey Orvosi Egyetem immunológusa egyike azoknak, akik az ehhez hasonló betegségek ellen küzdenek, legújabban a férgek emberi szervezetre gyakorolt hatásának vizsgálatával. A biológusok által helmintheknek nevezett férgek apró paraziták, amik az emberi bélrendszerben élnek, és főleg a fejlődő országokban élők szervezetében fordulnak elő.
Egy, a című szaklapban megjelent cikk szerint a férgek több ezer éves jelenléte az emberi evolúció során egy kettes típusú immunitás elnevezésű immunválasz kifejlődéséhez vezethetett. Ez olyan immunirányítási útvonalakat is tartalmaz, melyek befolyásolhatják a gyulladásos folyamatokat, amik hozzájárulhatnak az autoimmun betegségek kialakulásához.
Ez az immunreakció a tudósok szerint azért alakult ki, hogy gyorsan be tudja gyógyítani azokat a miniatűr sebeket, amiket az apró betolakodók okoznak az emberi szervezetben való mozgás közben. Valójában a tudósok azt remélik, hogy ezt a kettes típusú immunválaszt felhasználva egy nap majd felgyorsíthatják a sebgyógyulást. Ezen kívül az immunválasz olyan szabályozó folyamatokat is kivált, amik blokkolják a káros immunválaszokat, vagyis a gyulladásokat, amik amúgy súlyosbítanák a szövetsérülést.
"Szeretnénk elkülöníteni azokat a komponenseket, amelyek képesek megfékezni a káros gyulladásos folyamatokat, amik később az autoimmun betegségek kialakulásához vezethetnek" - nyilatkozta Gause, és hozzátette, a gyulladásos válaszreakciók olyan betegségekkel is összefüggésbe hozhatók, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a különböző anyagcserezavarok és az allergiás reakciók.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy 2012-es kutatás során Gause és kollegái két hétig helminthekkel kezeltek egereket, aminek hatására az állatok immunrendszere citokineket kezdett termelni , ami maradandó védelmet nyújtott a számukra az egyes típusú cukorbetegséggel szemben.
Ez a kísérlet arra a megfigyelésre alapult, mely szerint a fejlődő országokban a helminth-fertőzés nagyon gyakori, a cukorbetegség viszont nagyon ritka. A kutatók emiatt feltételezték, hogy összefüggés lehet a kettő között.
"Egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy azokban a fejlett országokban, ahol az emberek ritkán találkoznak mikrobákkal és helminthekkel, az immunválaszaik sem fejlődnek ki rendesen, pedig ezek normális esetben kordában tudnák tartani a káros gyulladásos folyamatokat" - nyilatkozta Gause.
"Ha megtaláljuk azt a módot, amivel biztonságosan felhasználhatjuk a helminthek immunrendszerre gyakorolt jótékony hatásait, valószínű, hogy úgy vehetjük fel a harcot autoimmun betegségekkel, hogy közben a jó higiéniás körülményekről sem kell lemondanunk."
