Ma Magyarországon évente egy kisvárosnyi ember hal meg szív- és érrendszeri betegségben. Várószoba-sorozatunkban ezúttal e betegségcsoportról idézünk fel eseteket, hátha segíthetünk valakinek elkerülni a végső fejleményt.
Szívbetegek generációi
Családi képek a falon: Edit apai nagyapja még az ő megszületése előtt halt meg, hetvenévesen a szíve vitte el. Apja testvérei közül négyen szintén szívbetegség miatt mentek el, hatvan-hetvenéves korukban, és édesapja halálának oka is szívelégtelenség volt. Editről gimnazista korában derült ki, hogy neki sincs teljesen rendben a szíve: ritmuszavarok, anginás panaszok miatt kivizsgálták, és megállapították, hogy egy öröklött apró rendellenesség miatt keveredik az oxigénben gazdag "friss" és a "fáradt" vér a keringésében. A vidéki szakrendelőben akkor elhangzott orvosi utasítás nemesen egyszerű volt: "vigyázzon magára". Később, már felnőtt fejjel, harmincas éveiben járva egy pesti klinika szakorvosa jóval alaposabb vizsgálatok, képalkotó eljárások után hasonló diagnózist mondott ki, de az ő orvosi javallata sem volt sokkal könnyebben teljesíthető: ne hízzon el, kerülje a stresszt és a súlyosabb fizikai erőfeszítéseket, pihenjen eleget.
Átlagosan egészséges
A most 48 éves, kétgyermekes Edit teljesen egészségesnek érzi magát. Az olyan apróságok, mint a körülbelül húszkilónyi súlyfelesleg, az egyre "szuszogósabb" lépcsőmászás, az itt-ott sajgó izületek vagy a visszatérő alvászavarok Magyarországon igazán nem számítanak betegségnek. Amúgy is, ha valaki napi 10-12 órát dolgozik és folyamatosan stresszben él, még örülhet, ha ennyivel megússza. Edit különben elégedett magával, hiszen igyekszik egészségtudatosabban élni, fogyókúrába kezdett, gerinctornára jár és sikerült is az utóbbi időben néhány kilót leadni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Rutinvizsgálat
Rossz magyar szokás szerint gyakori, hogy a páciens "csak gyógyszerért" megy el a háziorvoshoz, sokan már be sem mennek a rendelőbe, csak papíron küldik be azon vényköteles szerek listáját, amelynek felírását kérik. A rendszeres orvos-betegtalálkozó így aztán szóba sem jöhet, amíg nagyobb baj nincs, nem is látja évekig a betegét a családorvos. Edit is csak a jogosítványa lejárta miatt ment el a körzeti rendelőbe, de ezt most nem "úszta meg": orvosa kihasználta az alkalmat és lelkiismeretesen elvégeztetett vele minden rutinvizsgálatot. Az első megdöbbenést a kiugróan magas, 180/110-es vérnyomás okozta, utána pedig a laboratóriumi vérvizsgálatok okoztak kellemetlen meglepetést. Az első, szokatlanul magas vérnyomásértéket még lehetett volna a "fehér köpeny szindrómára" fogni, de sajnos, otthon, nyugalomban mérve is 160-ig szökött fel a vérnyomása, így Edit kénytelen volt komolyan venni a figyelmeztetést, "élesben" folytatni a teljes körű kivizsgálást, és elkezdeni a gyógyszeres rendezést.
Pluszjelek a leleten
A vérvizsgálat ez alkalommal is bizonyította azt a szakorvosi véleményt, hogy a magas vérnyomás, a túlsúly és a vérzsírszint megemelkedése többnyire karöltve jár. Némi megkönnyebbülést csak az okozott, hogy a halálos négyesnek is nevezett metabolikus szindróma negyedik elemére, a cukorbetegségre utaló jelek legalább nem voltak kimutathatók, hiszen a 4,9 százalékos éhomi vércukorérték nem jelent magas vércukorszintet. A legkirívóbb érték a 7, 65 mmol/l-es trigliceridszint volt, amely a "de hiszen magának olaj folyik az ereiben" felkiáltásra késztette a doktornőt. Edit riadtan tiltakozott: a táplálkozása most igazán nem indokolja ezt, hiszen fogyókúrázik, sem cukrot, sem kenyeret, zsírt nem fogyaszt. Kiderült, hogy ez egyáltalán nem ilyen egyszerű: a zsíranyagcsere csak részben függ a táplálkozástól, jelentős arányban öröklött hajlam áll a rendellenességek hátterében. Az alacsony zsír- és koleszterintartalmú, súlycsökkentő diétát mindenképpen folytatnia kell, de mint az esetek többségében, nála is emellett gyógyszeres kezelésre van szükség.
Csökkenteni a rizikót
Ez is érdekelhet
Orvosi szemmel
A gyógyszeres vérzsírcsökkentéshez a statinok, a fibrátok és a koleszterin-felszívódást gátló szerek állnak rendelkezésre, ha a trigliceridek szintjét kell csökkenteni, akkor elsősorban a fibrátok alkalmazására kerül sor. Egy ilyen fibráttartalmú szer és a diéta hatására Edit trigliceridszintje három hét alatt 7,65-ről 2,57 mmol/l-re csökkent. - Hazánkban a népesség több mint fele a korai ateroszklerózis talaján kialakult valamilyen betegség következtében hal meg - figyelmeztetett dr. Reiber István, a székesfehérvári Szent György Kórház orvosa a Magyar Orvos hasábjain megjelent tanulmányában (2006. dec.). A lipidstátus rendezésével kedvezően befolyásolható az érrendszer ateroszklerotikus károsodása, és ezáltal jelentősen csökkenthető az iszkémiás szívbetegségek és az egyéb vaszkuláris-betegség okozta halálozás.
Legjobban: