Alapos vizsgálat
Az újságolvasó, egészségügyi témákra kicsit is odafigyelő embert meglepheti az állítás, hogy a magas vérnyomás, elhízás és magas koleszterinszint témájában az eddigi ismeretterjesztésnek nem álltak rendelkezésére hazánk e betegségekre vonatkozó adatai. Márpedig a külföldi vizsgálatok eredményei az életmódbeli és társadalmi különbözőségek miatt nem alkalmazhatóak egy az egyben a magyar lakosságra.
Az eredmények nem üdítőek, de a jövő hazai egészségügye szempontjából döntő jelentőségű az Országos Alapellátási Intézet és a Novartis Hungária Kft. együttműködésével az év elején indított vizsgálat, melynek keretében a háziorvosi ellátásban megjelent közel 50.000 - 40 és 70 év közötti férfi és nő - rizikóprofilját mérték fel önként jelentkező családorvosok. A felmérés célja a magas vérnyomás (hypertonia), az elhízás (obesitas), a cukorbetegség (diabetes), az emelkedett vérzsírszint (dislipidemia) előfordulásának mértéke, és az adott beteg szív- és érrendszeri megbetegedés kockázatának számítása. A szakmai program kidolgozói Prof. Dr. Kékes Ede és Prof. Dr. Császár Albert voltak.
"Rizikós" eredmények
A felmért adatok a következők voltak: testsúly, testmagasság, derékméret, BMI (testtömeg-index) , vércukorszint, összkoleszterin, HDL-koleszterin- és triglyceridszint, vérnyomás, családi szív- és érrendszeri előzmények, dohányzás, fizikai aktivitás, táplálkozás, stressz, tehát kérdőíveken rákérdeztek életmódbeli szokásokra is. A munka során a rizikófaktorokat kétféle módon - a Framingham és a British Heart Association egyedi rizikófelmérő pontrendszere alapján - elemezték.
Testtömeg-indexük alapján a vizsgált egyéneknek csak 21 százaléka nem rendelkezett testsúlytöbblettel, közel egyharmaduk viszont kifejezetten elhízott (BMI > 30) volt. A férfiak több mint harmada (37,8%), a nők több mint fele (55%) az erősen veszélyeztetett kategóriába került, a testsúlytöbblettel élők nagy része a hasi elhízás jeleit mutatta, amely a rizikóbecslés szempontjából a veszélyesebbik fajta.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A koleszterinszint vizsgálata kirívóan kedvezőtlen képet mutatott. Az összkoleszterin-szint az esetek több mint kétharmadában (férfi: 66%, nő: 69%) a kórosan magas tartományba esett!
A szisztolés vérnyomás értéke a vizsgált férfiak közel felénél (43,8%) 140, 10 százalékánál pedig 160 Hgmm feletti volt. A nőknél ez az arány kicsit alacsonyabb.
A vércukorszint a vizsgálatban részt vevő férfiak 17, nők 13 százalékában haladta meg a határértéket. Ezen esetek mintegy felében 2-es típusú cukorbetegséget igazoltak.
A vizsgált jellemzők kóros határértékei:
- BMI (testtömeg-index): testsúlytöbblet 25 kg/m2 felett, obesitas, azaz kóros elhízás 30 kg/m2 felett
- Vércukor: 6,1 mmol/l felett,
- Összkoleszterin: 5,2 mmol/l felett,
- Triglycerid: 1,7 mmol/l felett,
- HDL-koleszterin 1 mmol/l alatt,
- Derékméret: férfi 102 cm felett, nő 88 cm felett,
- Vérnyomás 140/90 Hgmm felett.
Életmódtanulságok
A megkérdezett férfiak több mint fele (53,2%), a nők egyharmada (33,5%) dohányzik, bár a nők kevesebben és kevesebbet szívnak. A vizsgálati adatok szerint az alanyok csak az esetek mintegy felében végeznek értékelhető testmozgást. A megkérdezetteknek egynegyede (28%) vallotta magáról, hogy helyesen és rendszeresen táplálkozik. Itt külön rákérdeztek a ma egyre divatosabb cukros üdítők és gyorséttermekben, gyorsbüfékben kapható ételek fogyasztására is, amely az idősebb korosztálynál még kevésbé, de fiatalabbaknál egyre jellemzőbb, a helyes táplálkozási szokásoktól viszont igencsak messze van.
Mire számíthatunk?
A Framingham pontrendszer alkalmazásával - melynek segítségével egy amerikai kisvárosban már 1949 óta követik a lakosság rizikófaktorainak és szívérrendszeri betegségeinek összefüggéseit - többek között kiszámolható egy adott beteg 10 évre vetített szív- és érrendszeri megbetegedésének kockázata.
A felmérésből kiderült, hogy a férfiaknál sokkal magasabb a nagy rizikójú esetek száma, ami azt jelenti, hogy minden negyedik, 40-70 év közötti magyar férfi 10 év múlva feltehetően kardiovaszkuláris betegségben hal meg. A nőknél ez az arány szerencsére sokkal kisebb.
A rizikó mértékének megoszlása:
|
Hiányosságok az ellátásban
Egy Európában a közelmúltban befejeződött és mintegy egy évtizedig tartó vizsgálat szerint Magyarország sajnos a nagy rizikójú országok csoportjába sorolódna, noha mi nem vettünk részt a felmérésben. A most lezárt vizsgálat nélkülözhetetlen adatokat szolgáltatott, de továbbra is hiányzik még egy hosszú távú, követéses vizsgálat. Általánosságban elmondható, hogy kontinensünkön a volt szocialista országok és az északi népek a legveszélyeztetettebbek a szív- és érrendszeri betegségek területén, a mediterrán országokban élőknek jobb életkilátásaik vannak. Valószínűleg a nyugodtabb életmód, a megtartott szieszta, a zöldséges táplálkozás, az evéshez kapcsolódó, kulturált és mértékletes borfogyasztás, valamint az olíva olaj vezető szerepe a főzéshez használt zsiradékok között segít megőrizni az erek egészségét.
A vizsgálat elgondolkoztató tanulsága volt, hogy a kezelés alatt álló betegek is milyen nagy számban éltek kóros élettani értékekkel. (A vizsgált férfiak 39,7%, a nők 9,7%-ánál a szisztolés vérnyomás 160 Hgmm feletti volt annak ellenére, hogy az ismert hipertóniás betegek 91 százaléka már valamilyen vérnyomáscsökkentő kezelésben részesült.) Ebből az a következtetés vonható le, hogy a betegek 30-40%-a nem a megfelelő ellátást kapta.
A vizsgálati program nagy mértékben hozzájárul az orvos-továbbképzéshez és az ellátás színvonalának javításához. Az önkéntesen résztvevő orvosok az eredményekről részletes kiértékelést kapnak, melyből a saját háziorvosi praxisukba tartozó betegekre vonatkozóan is kapnak visszajelzést. A rizikófaktor értékelő szoftver e-mailben elküldhető, és minden olyan családorvosnak szívesen rendelkezésére bocsátják, aki ezt az igényét jelzi - mondta dr. Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója.
Dr. Császár Albert egyetemi tanár, az Országos Gyógyintézeti Központ Belgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa pedig azt emelte ki, hogy a jövőben arra kell törekedni, hogy pontos, az eddiginél jobban használható kezelési irányelvek álljanak az orvosok rendelkezésére. Fontos, hogy a betegek kóros koleszterin-, vércukor- és vérnyomásértékeit a kezelés során minél hamarabb a célértékekhez tudják közelíteni. A kezelés alatt álló betegeknél Angliában ezt csak a betegek 6%-ánál sikerült elérni, Nyugat-Európában valamivel sikeresebb a kezelés, nálunk az arány 40%, tehát nem kell szégyenkeznünk. Ha azonban a lakosság állapotát tekintjük, a lehetőség pedig adott, nem bújhatunk ki a feladat alól; az az arány határozottan további javításra szorul.
Forrás: VM.komm
