Előfordulás
A vénás betegségek a magyar lakosságnak csaknem 20%-át érintik. A nőket jobban sújtják a panaszok, különösen a már szült, 30-40-évesnél idősebb korosztályt. Az elhanyagolt visszérbetegség a lakosság 0,5-1 százalékánál már a szociális körülményeket is befolyásoló rokkantsághoz, munkaképtelenséghez vezet.
A krónikus vénás betegség miatt honfitársainknak 6-8 %-a szorul(-na) kezelésre. Az enyhe kezdeti panaszokat sokan nem veszik figyelembe. A kis lilás dudorokat a lábszáron inkább kozmetikai hibának tekintik.
Idősebb korban aztán komolyra fordul a helyzet. A statisztikák az életkorral előrehaladva egyre nagyobb arányban jelzik a probléma jelenlétét. Már a 29 év alattiak közül is 6%-nak saját tapasztalatból kell szembesülnie a visszérbetegségekkel. A 60-69 éves korosztályt elérve az érintettek száma 25%-ra kúszik föl.
Az összes beteg között több mint kétszer annyi nő van, mint férfi.
Okok
Az előfordulási adatok is sejtetik, hogy az évek múlásával a vénák fala gyengül, és a várandósság fokozott megterhelése is okolható a fájós lábért. A vénás rendszer gyengesége nagyrészt genetikai eredetre vezethető vissza. Az azonban, hogy egyre többeket és egyre súlyosabb formában érint a kór, életmódbeli tényezőktől is függ. Az ülőmunka és mozgáshiány, a túlsúly, a dohányzás olyan faktorok, amelyen az ember maga is változtathat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Megemlítendők még azok a betegségek, amelyek szintén hozzájárulnak a visszérbetegség kialakulásához: trombózis, ízületi betegségek, érszűkület, bizonyos anyagcsere-betegségek, így például a cukorbetegség.
Tünetek és diagnózis
A kezdődő betegségnek eleinte csak annyi jele van, hogy este hazaérve jól esik lerúgni a cipőt a beledagadt lábról. Egy-egy fárasztó nap után a boka kicsit megvastagszik, a bőr viszket, a láb kissé fájdalmas. Azután mindez egyre erősebben jelentkezik, és a dagadás nem csak estére lesz zavaró, illetve már minimális megterhelés is előhozza. Később az éjszakai izomgörcsök, a bőr vöröses-barnás elszíneződése, a bőr hámlása, nedvezése sem marad el. A vénák egyre erőteljesebben látszanak a bőrön át is kisebb-nagyobb lila dudorok formájában.
Mindez akkor alakulhat ki, ha a vénás érrendszer és a nyirokérrendszer nem tudja elszállítani a szövetekből az elhasznált vért, illetve a szövet közötti térből a nagy molekulájú, mérgező anyagcseretermékeket.
Az egészséges vénák akkor tudják megfelelően elszállítani a vért a szív felé, ha faluk ép és rugalmas, a vénabillentyűk meg tudják akadályozni a vér visszafelé áramlását, és az ereket körülvevő izmok izompumpája - ezért olyan fontos a mozgás! - is a megfelelő irányba nyomja a bennük lévő folyadékot. Természetesen ehhez a szív szívóereje, a vénafal megfelelő állapota is szükséges. Mindebből látható, hogy mindenféle keringési rendellenesség, a vénafal sérülése vagy a vénabillentyűk gyengesége is veszélyeztetheti a megfelelő vénás keringést.
A kórfolyamat a vénabillentyű elégtelen működésével kezdődik, aminek következtében a vénafal károsodik, kitágul. A pangó vér kitágítja a kis ereket, amik így képtelenek lesznek a megfelelő sebességű szállításra. A kis és nagyobb vénák fala meggyengül. A vénákban akár meg is fordulhat a normális áramlás iránya. A szövet közötti térben maradó méreganyagok gyulladásos folyamatokat indítanak el a kapilláris erek szomszédságában. A kontrollálatlan gyulladás nyiroködémával jár, a kötőszövetek felszaporodnak, elhanyagolt állapotban a gyulladás nyomán lábszárfekély is kialakulhat.
A diagnózis a tünetek ismeretében nem nehéz és kifejezetten olcsó. A visszeres, ödémás láb önmagáért beszél, így bár rendelkezésre állnak laboratóriumi és műszeres vizsgálatok, a kór felismerése lényegében ezek híján is egyszerű.
A jellegzetes klinikai tünetek sorát a talp melletti kis erek túlnyomása miatt kialakuló lilás erezettség nyitja meg, ez után kezeletlen lábon mintegy öt év elteltével jelennek meg a tipikus visszeres dudorok, majd a dagadtság, ödémák. A vérpigment elszíneződések megjelenését követik a pangás következtében kialakuló kötőszövet-szaporulat. Az elhanyagolt visszérbetegség mintegy 15-25 év alatt vezet el a lábszárfekélyig, amely már csak drágán és nehezen kezelhető, de addig még nagyon sokat lehet tenni a láb egészségéért, és a súlyos szövődmények teljesen megelőzhetők.
Kezelés
A kezelés mindig összetett, egyetlen eleme sem nélkülözhető. Célja a vénás nyomás és a vénás visszafolyás csökkentése, a vénafal átjárhatóságának és a vérplazma érfalon keresztüli kiáramlásának visszaszorítása, az ödémás duzzanat lelohasztása, a gyulladásgátlás. A megfelelő mozgással a lábizmok pumpáló hatását kell helyreállítani.
A kezelés eszközei a kompressziós pólya, közismert nevén fásli, az orvosi gyógyharisnya, mely mintegy helyettesíti az érfalak elvesztett feszességét. A terápiához szükséges speciális visszértorna, olykor bőrgyógyászati kezelés, a súlyfelesleg ledolgozására, cukorbetegség vagy ízületi problémák esetén diéta javasolt. A legújabb fájdalommentes sebkezelésre használt készítmények között szerepelnek természetes alapanyagokból álló sebkezelő porok, amelyek kollagéntartalmuknál fogva jelentősen gyorsítják a sebek gyógyhajlamát, emellett nem igényelnek eltávolítást, mivel egy hét alatt lebomlanak.
Megelőző és kezelési céllal egyaránt fontos, hogy olyan cipőt hordjunk, amelynek a talpa rugalmas, és így nem akadályozza a talp izmainak mozgását, azaz talpizom-pumpa működését.
Mielőtt rátérnénk a gyógyszeres kezelésre, szükséges hangsúlyozni, hogy sem pusztán gyógyharisnya hordásával, sem csupán gyógyszerekkel a probléma és kezelés nem tekinthető elintézettnek. Jó eredmény csak akkor érhető el, ha ezek egymás kiegészítik.
A gyógyszeres kezelés célja az érfalak állapotának javítása, az ödémák megszüntetése. A pangó szövet közötti folyadék mennyiségét vízhajtók segítségével lehet csökkenteni, emellett pedig vannak ún. venoaktív gyógyszerek, amelyek konkrétan az erek falára, az őket bélelő sejtekre hatnak. Ha ezek a sejtek jól zárnak, akkor csökken a vénafal átjárhatósága többek között a nagy szérumfehérjék, fehérvérsejtek számára is, csökken a gyulladás. Ma a gyógyszeres kezelésre több korszerű, szinte mellékhatás nélküli hatóanyag is rendelkezésre áll. A megfelelő gyógyszerrel már 3-4 napi szedés után érezhetően és mérhetően csökken a láb kellemetlen dagadtsága, a feszítő érzés és viszketés. Ha végleges megoldás nem is várható az egyes kúrák között is több hétig fenntartható a lábak és így a beteg jó közérzete.
A súlyos visszértágulatok kezelése sebészi úton történhet. A műtét panaszmentesség esetén is lehet helyes megoldás, mert trombózist és egyéb szövődményeket előzhet meg. A visszér kiújulása sajnos nem kizárt, hacsak nem teszünk meg mindent a megelőzés érdekében.
A szkleroterápia során injekciós kezeléssel, irányított módon gyulladáskeltő anyagok befecskendezésével a vénafalakat mintegy összetapasztva elzárják a beteg vénákat. Általában a kívülről jól hozzáférhető bőrvénák kezelésére alkalmazzák.
A kezeléssel nagyon jó eredményeket lehet elérni, akkor is, ha általában nem állítható helyre az eredeti állapot, de a betegség mindenképpen karbantartható, a súlyos, esetenként halálos (fekélyes szepszis, trombózis) szövődmények mindenképpen megelőzhetők.
Megelőzés
A megelőzés fortélyai az okokból következnek. A legfontosabb teendők:
- Hordjunk puha, hajlékony talpú cipőt, és ragadjunk meg minden alkalmat a mozgásra, lábtornára.
- Ülő munka mellett időnként szánjunk alkalmat kis lazításra, végezzünk légzőgyakorlatokat, mert annak szívóhatása is segíti a vénás áramlást.
- A terhesség idején óvjuk a lábunkat, ha dagadna, üljünk sokat feltett lábbal, ne adjunk esélyt a vénáknak, hogy kitáguljanak.
- Nemcsak a várandósoknak érdemes kompressziós harisnyát, kényelmes cipőt hordani. Csak a gyógyászati segédeszközboltban kapható harisnyával lehet megfelelő hatást elérni. A harisnyát fekvő helyzetben kell felhúzni, mielőtt a vénák telítődnének.
- Igyekezzünk az ideális testsúly elérésére és megtartására!
- Kerüljük a hosszan tartó állást, cipekedést! A rendszeres könnyű séta nem megterhelő, inkább hasznos, mert a lábszárizmok ritmusos összehúzódása segíti a visszerek kiürülését, s így javítja az alsó végtagok keringését. Emellett előnyös sport az úszás is.
- A visszérre hajlamosaknak kerülni kell a meleget, termálfürdőt, szaunát, mert melegben az erek kitágulnak, s így fokozódnak a visszérbetegség panaszai. Ezért a napozással is csak nagyon mértékkel szabad élni.
Fontos tudnivalók
Visszeres vagy visszérgyanús panaszokra nem szabad fájdalomcsillapítót vagy gyógyharisnyát alkalmazni anélkül, hogy orvos látta volna. Ilyenkor a tünetek eltüntetése miatt megkéshet a hatékony és átfogó kezelés. A másoknál bevált vízhajtók beszedése is tilos, hiszen ezeknek különféle nemkívánatos mellékhatásaik lehetnek.
Forrás: Dr. Daróczy Judit előadása
