A legtöbb ember talán jól tudja már, a vér milyen fontos szerepet tölt be sejtjeink táplálásában és testünk egészséges működésében. Azt azonban kevesebben tudják, mennyi olyan adat olvasható ki a vérből, amely testünk egészségéről árulkodhat: nagyságrendileg 5000 laboratóriumi paramétert vizsgálhatnak belőle, amelyek a többi között pajzsmirigyzavarokra, keringési problémákra vagy anyagcsere-rendellenességekre hívhatják fel a figyelmet. Szász Máté biológus, a SYNLAB Sportdiagnosztika Üzletág szakmai vezetője a cég legutoljára átadott prevenciós központjában beszélt a laborvizsgálatok fontosságáról és a legújabb szűrési lehetőségekről.
Az olimpikonok vitaminszintje sem megfelelő
Az orvosi diagnózisok 70 százalékának hátterében valamilyen laboradat szerepel, ezek az információk tehát kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az orvosok időben felismerhessék a betegségeket. Sok esetben már azelőtt felhívhatják bizonyos laborértékek a figyelmet valamilyen betegségre, hogy az bármilyen tünetet produkálna, ilyenkor pedig még a kezelés is hatékonyabb, illetve a gyógyulás is gyorsabban és zökkenőmentesebben mehet végbe. Jó példa lehet például a trombózis , amely egy igen alattomos betegség, és már csak akkor jelez tünetekkel, ha rendkívül súlyos, előrehaladott állapotba jut. Bizonyos szűrések azonban a trombózis kockázatát is képesek felmérni, így az érintett mindent megtehet a megelőzésért – hangsúlyozta Szász Máté.
A biológus szerint egy helyes életmódot élő, magát teljesen egészségesnek érző fiatalt is érhet meglepetés egy labordiagnosztikai vizsgálat eredményét böngészve. A vérben lévő nyomelemek és vitaminok szintje például egy élsportolónak is problémás lehet: a Tokióba induló olimpiai csapatból 47 embernél mértek jelentős vitaminhiányt , 50 esetben jelentős nyomelemhiányt, 18 esetben pedig túladagolást mértek vitaminokból és nyomelemekből. Az olimpikonok közel felének tehát komoly gond volt a vitaminszintjével, holott számukra a megfelelő táplálkozás kulcsfontosságú lenne – mondta el a biológus.
Máthé Andrea biokémikus, klinikai laboratóriumi kutató szerint a szűrővizsgálatokra érkező, panaszokkal nem rendelkező páciensek számára is fontos adatokkal szolgálhatnak a laborvizsgálatok. Mivel bizonyos életkor felett a különböző betegségek kialakulásának veszélye is számottevően megnövekszik, idősebbek számára különösen fontos a rendszeres szűrés. De már a 30 feletti korosztálynak is érdemes lehet 1-2 évente jelentkezni egy olyan vizsgálati csomagra, amely specifikusan az ő életmódjuknak lehet megfelelő. Idősebbek esetén pedig indokolt lehet félévente is egy szűrés a biokémikus szerint.
Nagy segítség lehet az okoslelet is: a labordiagnosztikai szolgáltató új fejlesztése mesterséges intelligencia segítségével 11 betegségcsoport kialakulásának kockázatát képes megbecsülni, emellett általános tájékoztatást is nyújt a laboreredményekről . A szoftver csaknem egymillió beteg laborleletét veti össze a páciens eredményével, aminek alapján egy kockázatbecslést adhat bizonyos betegségekről. Önmagában diagnózist ez alapján még nem lehet felállítani, de fontos útmutatót adhat a pácienseknek a megelőzéshez.
Ez is érdekelhet
Miért nem hatékonyak egyes embereknél a jól bevált gyógyszerek?
Sok esetben ráadásul az általánosan hatékonynak tartott terápiák sem érik el a kívánt eredményt bizonyos embereknél, a többi között azért, mert szervezetük sajátos működése miatt a gyógyszer nem úgy szívódik fel, vagy nem azt a hatást váltja ki, amelyet az orvosok szeretnének. Bizonyos statisztikák szerint az egészségügyben felírt gyógyszerek nagyjából kétharmada nem vagy nem úgy hat, mint azt remélték. Hogy ezen javítani lehessen, fontos tudni, hogy egy adott személy szervezete milyen kölcsönhatásba léphet bizonyos gyógyszerekkel. Ezt már vizsgálni is lehet, a SYNLAB MyPGx tesztje a vizsgált személy genetikai „tervrajza” alapján állapítja meg, hogyan reagálhat bizonyos terápiákra és milyen lehetséges mellékhatásokkal lehet esetükben számolni. Összességében mintegy 550 gyógyszer hatásait képes előrejelezni a vizsgálat, így a kezelőorvos optimalizálhatja, személyre szabhatja a kezelést. Jó dolog továbbá, hogy ezt a vizsgálatot csak egyszer kell elvégezni, az így kigyűjtött adatok élethosszig segíthetik a különböző terápiák hatékonyságát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: