Lássuk be, rendkívül csábítóan hangzik a koncepció, hogy csupán egy-két étrend-kiegészítő szedésével, vagy például rendszeres fokhagymafogyasztással biztonságban tudhassuk magunkat a megbetegedésektől a teljes náthaszezonban. Se szeri, se száma azoknak a szájról szájra terjedő praktikáknak és marketinghirdetéseknek, amelyek egyszerű megoldást ígérnek e problémára. Ezzel együtt sok betegtájékoztató oldalon találkozhatunk olyan információkkal is, amelyek vitatják az immunerősítés kifejezés létjogosultságát, rámutatva, hogy az immunrendszer egy sokkal összetettebb rendszer annál, minthogy bármilyen csodaszerrel hirtelen tökéletessé lehetne varázsolni. Mindazonáltal ez sem jelenti azt, hogy ne lenne a kezünkben semmilyen tudatosan alkalmazható fegyver a kórokozókkal szembeni küzdelemben.
Az immunrendszer nem csupán immunsejtekből áll
"Rengeteg olyan eszköz van, amellyel az immunrendszer működése igenis erősíthető" - szögezte le Szász Máté biológus, a SYNLAB sportdiagnosztikai tudományos vezetője. Mint elmondta, az immunerősítés koncepciójának megítélésében sok félreértés alapja, hogy a szervezet védekezőrendszerének működését rendszerint a vérből kimutatható immunsejtek száma alapján mérik fel. Amennyiben ezek szintje eléri az optimális értéket, úgy azt mondhatjuk, hogy a szervezet védekezőképessége megfelelő. Csakhogy fertőzés esetén az addig a vérkeringéssel őrjáratozó fehérvérsejtek kilépnek az érpályából, és az érintett szövetekbe beszűrődve veszik fel a harcot az ott megtelepedő kórokozókkal. Ilyenkor értelemszerűen lecsökken az immunsejtek száma a vérben, ami azonban nem jelenti azt, hogy csökkenne az immunfunkció.
"Az immunrendszer állapotát pusztán az immunsejtek számából nem lehet megítélni. Ez egyszersmind a magyarázata annak, miért nem probléma alapvetően, ha vitaminszedés mellett sem nő az immunsejtek száma: elvégre nem is az a feladatuk" - foglalta össze a szakember, hozzátéve, hogy az immunrendszer nem kizárólag immunsejteket foglal magában. "Immunrendszerünk úgy működik, mint egy jól őrzött laktanya. Folyamatosan őrök védik, riasztás esetén pedig még több katona jön elő, hogy felvegye a harcot a támadókkal. Lényegében ilyenek a fehérvérsejtek is. A laktanyába alapvetően mégsem az őrök miatt nem tudnak bejutni a betolakodók, hanem azért, mert magas kerítés veszi körbe. Hasonlóképpen szervezetünk első és legfontosabb barrierje a bőr és a nyálkahártya. Amennyiben ezek megfelelően el tudják látni a feladatukat, úgy szervezetünk már az immunsejtektől függetlenül is nagy mértékű védelmet élvez."
E barrier funkcióját jelentősen meghatározza a szervezet tápanyag-ellátottsága, azaz egyes mikrotápanyagok jelenléte. A cink például nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a bőr hámsejtjei erősen tudjanak egymáshoz kapcsolódni, ezáltal ellenálló falat képezzenek a kórokozók előtt, meggátolva azok behatolását. Ugyancsak jelentős a D-vitamin szerepe. Nyálkahártyánk ugyanis folyamatosan olyan antimikrobiális enzimeket termel, amelyek válogatás nélkül szétmarják a patogéneket. Olyan ez, mintha az említett laktanya falát még erős savval is locsolnák.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Nagyobb D-vitamin-ellátottság mellett több antimikrobiális peptid termelődik, ami aktívan fokozza a legtöbb ismert kórokozóval szembeni védelmünket. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem fertőződhetünk meg, hiszen bármikor találkozhatunk olyan baktérium- vagy vírussűrűséggel, amely képes átütni a védelmi vonalainkat. A kérdés inkább az, hogy mi az a szint, amelynek még ellen tudunk állni. Magyarán a D-vitamintól sem lesz az ember golyóálló, de javulnak az esélyei mind a fertőzések megelőzését, mind a felépülést illetően" - fogalmazott Szász Máté. Kitért rá, a D-vitaminról tanulmányok sokasága igazolja, hogy képes csökkenteni a felső légúti fertőzések kockázatát, beleértve akár az új típusú koronavírust is.
Hiánypótlás vagy felüladagolás?
A D-vitamin példája azért is szemléletes, mert jól tükrözi, mekkora lehet a különbség szervezetünk alapvető tápanyagigényének kielégítése és a tényleges immunerősítés között. A D-vitamin-szint normáltartománya laboratóriumi vérvizsgálat esetén 75 nanomol/liter felett kezdődik. A COVID-19-cel kapcsolatos kutatások azt mutatják azonban, hogy a D-vitamin-ellátottság 100 - egyes szerzők szerint 120-125 - nanomol/liter felett fejt ki csupán számottevő protektív hatást a koronavírus-fertőzéssel szemben. Azaz a hiányállapot elkerülése önmagában még nem jelenti, hogy mindent megtettünk immunrendszerünk támogatása érdekében.
"Vannak vitaminok, például az A-vitamin és a legtöbb B-vitamin, amelyek nagyon fontosak ugyan az immunrendszer működése szempontjából, de úgy tűnik, hogy extra dózisokra nincs szükség, csupán ne legyen hiányunk belőlük. Más vitaminokat és nyomelemeket viszont érdemes lehet akutan, egyfajta lökésterápiaként túladagolni fertőzések esetén" - hangsúlyozta a biológus. Bakteriális fertőzések fellépésekor három napon keresztül szedett napi 75 milligramm cink jelentősen csökkentheti például az antibiotikumkúra szükségességének valószínűségét. Ennek oka, hogy a cink gátolja a baktériumok mangánanyagcseréjét, amely nélkülözhetetlen a szaporodásukhoz.
Ugyancsak hasznos lehet ilyen helyzetekben a rövid ideig szedett, de nagy mennyiségű C-vitamin: napi 1500 milligramm feletti bevitel esetén szignifikánsan csökkenhet a betegség időtartama, a tünetek súlyossága és a szövődmények kockázata. Ennek oka, hogy felső légúti fertőzések idején drasztikusan megemelkedik a légzőhám C-vitamin-felvétele, akárcsak a fehérvérsejteké, amelyek akár negyvenszer több C-vitamint vehetnek fel a kórokozókkal szembeni küzdelem során. Miközben tehát egészségesen nincs szükségünk túl magas C-vitamin-bevitelre, addig betegen gyorsan megugorhatnak szervezetünk szükségletei. Hozzátartozik ehhez ugyanakkor, hogy nagy dózisban szedve gyorsan ki is ürül a C-vitamin. Célszerű tehát vagy lassú felszívódású vitaminkészítményt használni, vagy por formátumú, vízben oldott aszkorbinsavat a nap folyamán több részletre elosztva fogyasztani.
Vírusfertőzések esetén szintén bátran támaszkodhatunk a cinkre, valamint a szelénre. Utóbbi kapcsán fontos azonban megemlíteni, hogy a túlzottan magas bevitel éppúgy káros lehet, mint az elégtelen. Az új koronavírus-fertőzéssel folytatott hatástanulmányok azt mutatják, hogy napi 100-150 mikrogramm alatti mennyiség mellett nem hatékony a szelénkiegészítés, 300-400 mikrogramm felett pedig kontraproduktívvá válik. A vírusok leküzdésében jelentős segítséget nyújthat továbbá a B1-, B6- és B12-vitamin is, ezekkel azonban érdemes óvatosan bánni, mert a baktériumok szaporodását kifejezetten támogatja a magasabb B-vitamin-ellátottság. Bakteriális fertőzéssel küzdve érdemes tehát kerülni a B-vitaminok fokozott bevitelét.
"Mindemellett immunrendszerünk támogatásának alapját az emelt D-vitamin-bevitel jelenti. Erre egész télen folyamatosan szükségünk van. Hosszú időt vesz igénybe, mire a D-vitamin felszívódik, illetve megemelkedik a szintje a szervezetben, ezért ha csak betegen kezdjük el szedni, akkor már túl késő, nem fog segíteni" - húzta alá Szász Máté. Érdemes ennek kapcsán megemlíteni, hogy a Semmelweis Egyetem egy korábbi reprezentatív felmérése szerint a magyar emberek átlagos D-vitamin-szintje mindössze 16 nanomol/liter kora tavasszal, illetve a magyar lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiánnyal küzd a tél végére. A szakember szerint mindenképpen érdemes elsősorban az ősz elején laboratóriumi vizsgálattal ellenőriztetni szervezetünk tápanyag-ellátottságát, így lehetőséget hagyva magunknak, hogy az esetleges hiányállapotokat még a nátha- és influenzaszezon belobbanása előtt rendezni tudjuk.
