Azt, hogy mennyire komolyan kell venni a rák megelőzését és szűrését, jól mutatja, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérései szerint manapság többen halnak meg rákban, mint maláriában, AIDS-ben és tbc-ben együttvéve. A daganatos halálozás emelkedése pedig már a fiatal felnőtt korosztályokban is szembetűnő. A 2000-ben indult Nemzeti Rákregiszter évente összeállít egy jelentést, amely a Magyarországon diagnosztizált különböző rákos megbetegedések számait összegzi nemi, korcsoporti, területi és az érintett szervek szerinti bontásban. A legutóbbi, 2017-es adatok szerint pedig a magyar nőknél valamivel több rákos esetet diagnosztizáltak, mint a férfiaknál, egészen pontosan 53 402-őt. A lista alapján a nőknél a következő rákfajták fordulnak elő a leggyakrabban.
A melanómán túl: a bőr egyéb rosszindulatú daganatai
Noha a bőrrákot hallva a legtöbben a melanómára gondolnak, az a bőrből kiinduló rosszindulatú daganatoknak csak kis hányadát teszi ki. A basalioma a leggyakoribb bőrdaganatfajta hazánkban, amelyet a laphámrák követ. Előbbi úgynevezett alapsejtes (nem festékes) bőrrák, és a hám legalsó rétegéből ered. Lassan fejlődik, ritkán képez áttétet. Tömött, gyöngyházfényű, éles szélű csomóban jelentkezik, és sokáig semmilyen panaszt nem okoz. Később viszont ennek a közepén seb keletkezik, és a legtöbben csak ilyenkor fordulnak orvoshoz. Fontos azonban a korai felismerés, mert időben elkezdett kezeléssel a basalioma jól gyógyítható.
Az elszarusodó laphámrák, vagyis a spinalioma a hám középső rétegéből indul ki, megjelenhet akár a nyálkahártyán is. Az esetek többségében vörös folt figyelhető meg, amely hámlik, és nem gyógyul be. Általában szemölcsös felszínű, tömött tapintatú, felszínén vaskos szarumassza található. Áttétet adhat a környező nyirokcsomókba, ritkán távoli testrészekbe is, ezért is lényeges, hogy minél hamarabb észrevegyük, és megkezdjük a megfelelő kezelést.
A bőrrákok tehát viszonylag változatos formákban jelentkezhetnek, és nem feltétlenül fokozott UV-sugárzás hatására, éppen ezért ajánlott rendszeresen átvizsgálni a teljes testfelületünket. Ha pedig valamilyen elváltozást tapasztalunk, ami 2-3 héten belül sem múlik el, látogassunk el egy bőrgyógyászati rendelőbe.
A rózsaszín szalagos emlőrák
A mell rosszindulatú daganata áll a képzeletbeli dobogó második helyén, 2017-ben 8754 magyar nőnél diagnosztizálták, leginkább a 30 év feletti korosztályban, és évente mintegy 2500-an halnak meg miatta. Az emlőrákra is igaz, hogy kezelése annál hatékonyabb, minél korábban felismerik: statisztikák szerint az idejében felfedezett betegség esetén nagyjából 80 százalékos, legalább ötéves túlélés biztosítható.
Magyarországon a 45-65 év közötti nők kétévente kapnak meghívót ingyenes mammográfiás vizsgálatra, ezzel a lehetőséggel mindenképp érdemes élni. A hivatalos szakmai álláspont szerint azonban már 30 éves kor felett is javasolt háromévente az emlők műszeres vizsgálata. Emellett pedig fontos, hogy otthon minden hónapban (a menstruációt követő napokban) önvizsgálatot tartsunk, és ha bármilyen furcsaságot – legyen az csomó, kitüremkedés a bőrfelszínen, keményedés, a mellbimbó elváltozása – észlelünk, keressünk fel egy nőgyógyászt.
Mindkét nemre veszélyesek: a tüdő- és vastagbélrák
Bár egyre kevesebb esetet diagnosztizálnak, a daganatos betegségek közül még mindig világszerte a tüdőrák szedi a legtöbb áldozatot, férfiak és nők között egyaránt. Pedig megelőzése viszonylag egyszerű lenne, hiszen a tüdő és hörgő rosszindulatú daganatai általában a dohányzásra vezethetők vissza. Ezért amennyiben nem tudunk leszokni, ajánlatos évente ellátogatnunk a tüdőgondozóba szűrésre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vastagbélrák általában lassan fejlődik ki, és korai stádiumában nem okoz panaszokat, vagy azokat figyelmen kívül hagyják, más betegségnek tulajdonítják az érintettek. Ilyen szimptóma lehet a székletben található vér vagy a fájdalmas székelés, de a vérkép bizonyos eltérései is figyelmeztethetnek rá. Ilyenkor mihamarabb forduljunk orvoshoz, aki vastagbéltükrözéssel, gyomortükrözéssel, valamint szükség esetén szövettani mintavétellel megállapíthatja, hogy valóban vastagbélrákról van-e szó.
Amikor az élet bölcsőjében van a gond: a méh és petefészek daganatai
Méhnyakrákból még mindig évente 1000-1200 esetet diagnosztizálnak, holott a betegség megelőzhető lenne, hiszen sikerült beazonosítani, hogy mi okozza: a HPV (humán papilloma vírus) bizonyos törzsei. A méhnyakrákot az első időszakban igen nehéz észrevenni, mert nem jár különösebb tünetekkel, csak akkor, ha a daganat a méhnyak felszíni sejtrétegeiből már továbbterjedt a hólyagra, a májra, a belekre vagy akár a tüdőre. A rendszeres rákszűrésnek éppen ezért hatalmas szerepe van, hiszen minél korábbi stádiumban ismerik fel a betegséget, annál jobbak a gyógyulás esélyei.
A méhnyakrák az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus a nőknél, és közel 100 százalékban a humán papillómavírus (HPV) okozza. Hogyan előzhető meg a baj, hogyan értelmezzük a szűrésen kapott leletet, és mit tegyünk, ha pozitív a HPV-teszt eredménye? Nőgyógyászt kérdeztünk.
Természetesen előfordulhat, hogy az évente elvégzendő méhnyakrákszűrés ellenére is „átsiklik” a rendszeren a kialakulóban lévő daganat. Ennek oka, hogy a hagyományos kenetvétel a rákmegelőző állapotot csak 50-70 százalékban képes kimutatni. Biztosabb támpontot ad azonban a korszerűbb, DNS-alapú HPV-teszt, amelynek pozitív eredménye után akár egy speciális biomarker vizsgálatával az is megállapítható, hogy a vírus passzívan van jelen a fertőzött területen, vagy már elindította a sejtek transzformációját. Fontos azonban tudni, hogy attól még, hogy kimutathatók nálunk a magas kockázatú HPV-genotípusok, még nem biztos, hogy rákosak leszünk.
A méhnyakráknál valamivel gyakoribb (évente kb. 1600 esettel) a méhtest rosszindulatú daganata, ám ez leginkább az idősebb, 60 év feletti nőket érinti. Itt a tumor a méh nyálkahártyájából indul ki, belülről kifelé terjed: először eléri az izomfalat, majd az izmon, a méhtesten is túlterjedve a hasüregbe is szabadon szét tud kúszni. Nincs olyan konkrét kiváltó tényezője, mint a méhnyakrák esetén a HPV-fertőzés, de több rizikófaktora ismert. Ilyen például a cukorbetegség, a korábbi petefészek- vagy emlőrák, illetve az ösztrogénkontroll nélkül végzett progeszteronkezelés.
A petefészekrák a nők körében az 5. leggyakoribb daganattípus, ráadásul az esetek háromnegyedében késői stádiumban fedezik fel, mivel korai állapotában nem okoz panaszt, vagy a tünetek nem specifikusak. Éppen ezért az évenkénti nőgyógyászati szűrésnek része kell legyen a petefészkek ultrahangos vizsgálata is, amely során felismerhető egy esetleges tumor.
Még mielőtt kialakulna a daganat
A rákkutatás területén az elmúlt években számos áttörést értek el az orvosok, nemcsak a lehetséges kezelések, hanem a korai diagnosztika területén is. Mivel számos - különösen a nőket érintő - rákfajta nagyrészt genetikai okokra vezethető vissza, ezért ma már speciális vizsgálatokkal az is nagy bizonyossággal megjósolható, hogy valaki mekkora rizikót hordoz a rosszindulatú daganat kialakulására.
Napjainkban nyolc génről ismert például, hogy emlő- és/vagy petefészekrákra hajlamosít, ezek közül a BRCA1 és BRCA2-őt vizsgálják a leggyakrabban, előbbit Angelina Jolie-génnek is szokták nevezni. Néhány éve ugyanis az egész világsajtót bejárta a hír, hogy a színésznő dupla masztektómián, vagyis kettős melleltávolításon esett át, majd petefészkét is kioperálták, mert egy vizsgálat kimutatta, hogy hibás BRCA1 gént hordoz. Az örökletes petefészekrák rizikója hibás BRCA1 gén esetében 40-60 százalék is lehet, ami a kor előrehaladtával folyamatosan nő. A mellrák kockázata még ennél is nagyobb a mutáns gének esetén: ha a családban több daganatos betegség is előfordult, akár 85 százalék feletti is lehet.
A génmutációs vizsgálatokat tehát elsősorban akkor ajánlott elvégezni, ha családunkban legalább 2-3 rákos megbetegedés előfordult, különösen, ha azok 40 év alatt jelentkeztek. Fontos azonban tudni, hogy a pozitív eredmény sem jelenti azt, hogy nálunk is biztosan kialakul majd a tumor. De lehetőséget ad a kezünkbe, hogy orvosunkkal konzultálva eldöntsük, szeretnénk-e valamilyen megelőző műtétet végeztetni, illetve a továbbiakban mindenképp ajánlott a fokozott, gyakoribb szűrés. Utóbbi negatív eredmény esetén is ajánlott, ugyanis az, hogy nem hordozzuk a tesztelt genetikai mutációt, még nem garancia arra, hogy később nem fejlődik ki rosszindulatú daganat. Éppen ezért fontos, hogy általánosságban odafigyeljünk testünkre, ha szükséges, változtassunk életmódunkon, ezzel tehetünk a legtöbbet azért, hogy minél tovább megőrizzük egészségünket.
