A HPV-vírusnak csaknem kétszáz típusa ismert, amelyek közül megközelítőleg negyven képes megfertőzni a nemi szervek, a végbél, a szájüreg és a légcső hámját, és ezek egy része akár rosszindulatú elváltozások kialakulását is előidézheti. Bár a fertőzést az esetek többségében magától legyőzi az immunrendszer, ha azonban ez mégsem történik meg, akkor tehát ezeken a területeken idővel akár rák is kialakulhat. Az egyik leggyakoribb HPV okozta daganatos nőgyógyászati betegség, a méhnyakrák korai stádiumban még jól kezelhető, azonban itthon évente így is nagyjából 500 nő haláláért felelős. A probléma időbeni felismerése tehát kulcsfontosságú.
HPV-fertőzésre utalhatnak vírusos szemölcsök a száj nyálkahártyáján, valamint a női és férfi nemi szerveken, illetve a végbélnyílás környékén. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezeket nem a rákot okozni képes HPV-típusok hozzák létre. A méhszáj nyálkahártyáján jelentkező elváltozások már rákmegelőző állapotot jelezhetnek. Mivel a vírusfertőzés gyakran tünetmentes, ezért észrevétlenül is könnyedén továbbadható.
Leggyakrabban nemi úton fertőz
A fertőzés szexuális és nem szexuális úton is terjedhet. A legfőbb átviteli mód a közvetlenül a fertőzött bőrrel vagy nyálkahártyával való érintkezés, leggyakrabban a szexuális aktus során keletkező apró sérülések útján. A szexuális partner gyakori váltogatása természetesen növeli a fertőzés kockázatát, azonban a betegség a tartós kapcsolatban élőket is veszélyezteti. Ennek fő oka, hogy a tünetek a megfertőződés után akár hosszú hónapokkal vagy évekkel később is jelentkezhetnek. A HPV ellen ráadásul az óvszer használata sem nyújt maximális védelmet, hiszen a vírus az óvszerrel nem fedett testrészeken, orális aktussal, illetve nem kizárólag szexuális úton is átadható.
Nem csak szexuális úton terjed
Bár a fertőzés elsősorban nemi úton terjed, ritkábban akár egyes eszközök segítségével is megfertőződhetünk. Ilyen például a közösen használt törülköző, borotva, de fehérneműről vagy egyéb használati eszközök közvetítésével is átadható. Előfordulhat az is, hogy egy elkapart szemölcs tartalmának bőrrel való érintkezésével kerül át egyik emberről a másikra. Míg fiatalkorban a szervezet erős immunrendszere többnyire rövid időn belül képes legyőzni a vírust, 30 éves kor felett már tartósabb fertőzés alakulhat ki.
Megelőzés
A megelőzésnél elsősorban a szexuális szokások megváltoztatására – legfőképpen monogámiára – érdemes helyezni a hangsúlyt. Szintén a prevenció fontos része a 13 éves korú gyermekek számára javasolt HPV-oltás , valamint a 25-30 éves kor felett ajánlott HPV-tesztek. A méhnyakrák-szűréssel összekötött vizsgálat segítségével meghatározhatóak azok a vírustípusok, amelyek tartós jelenléte a szervezetben daganatos megbetegedéshez vezethet.
Fontos azonban tudni, hogy az általánosan elvégzett – optimális esetben évenkénti – kontrollon nem történik automatikusan HPV-szűrés, csak abban az esetben, ha ezt külön kérjük. Erre általában csak akkor kerül sor, ha a sejtelváltozásokat mutató eredmények bizonytalanok. Amennyiben az ezt követő HPV-szűrés negatív, nagy valószínűséggel kizárható a rosszindulatú daganat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
