Az orvostudomány óriási fejlődésen ment át az utóbbi évtizedekben, és korábban gyógyíthatatlannak vélt betegségek váltak kezelhetővé, vagy tehetőek akár teljesen tünetmentessé. A patikák polcain gyógyszercsaládok tucatjai jelentek meg, így az orvosok lehetőségei is kibővültek: ez viszont azzal is együtt jár, hogy egy krónikus betegséggel küzdő számára hosszabb időt vesz igénybe a megfelelő gyógyszer kiválasztása és beállítása.
Nem mindenkinél hat ugyanúgy egy adott gyógyszer
Sajnos nincs olyan gyógyszer, amelyről kijelenthető, hogy egyetlen embernél sem válthat ki semmilyen mellékhatást. Habár a hatóanyag szervezeten belüli működésének ismeretében nagyrészt megjósolható, hogy milyen mellékhatások és panaszok kialakulására van leginkább esély, az emberek szervezete eltérően reagálhat bizonyos hatóanyagokra. Az egyik legismertebb és leggyakoribb mellékhatás az antibiotikumok szedésével járó gyomor- és bélrendszeri panaszok, amelynek oka a bélflóra összetételének megváltozása. Említhetnénk azonban a nyugtató, altató hatású készítményeket, amelyek függőséget okozhatnak, vagy a nem szteroid gyulladáscsökkentőket, amelyek sokaknál nehézlégzéssel járó kellemetlenségeket váltanak ki. Ezek a gyógyszerek az emberek többségében nem okoznak panaszt, azonban egyes betegeknél enyhébb mellékhatásokkal járhatnak, másoknál viszont akár súlyos állapotot eredményezhetnek.
Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy ki milyen gyógyszert, és milyen dózisban kezd el alkalmazni. Sok beteg gyógyszereinek beállítása hosszú hónapokig eltart, melynek során a kezelőorvos bekalibrálja, hogy a páciensének miből és mennyit tanácsos szednie. Ez nemcsak költséges folyamat, de a beteg és kezelőjének türelmét is igénybe veszi, előbbinek ráadásul megterhelő is lehet a gyógyszerek váltogatása. Európai felmérések szerint a járóbetegek nagyjából 20 százaléka tapasztal valamilyen nem kívánt gyógyszermellékhatást a kezelésük során. Hogy melyik gyógyszer lesz hatékony, azt számos tényező befolyásolhatja az életkorunktól, a különböző életmódbeli faktorokon át (sportolás, káros szenvedélyek stb.), az egészségi állapotunkig. És ebben kulcsfontosságú az öröklött genetikai hátterünk is, mely az úgynevezett farmakogenetikai profil meghatározásával térképezhető fel.
Ezért fontos a genetikai hátterünk ismerete
A farmakogenomika azt vizsgálja, hogy az adott személy genetikai háttere hogyan befolyásolja szervezetének egyéni reakcióját a gyógyszerekre. Ez egy új tudományág, és ahogy neve is mutatja ötvözi a farmakológiát (a gyógyszerek tudományát) és a genomikát (a gének és funkcióik tanulmányozását a szervezet szintjén). A génjeink működése a gyógyszerek lebontására és felszívódására is hatással vannak. Ha beveszünk egy gyógyszert, azt a szervezetünkben enzimfehérjék alakítják át és bontják le, ezeket a fehérjéket pedig a génjeink kódolják. Egyes embereknél lassabb, míg másoknál gyorsabb a hatóanyagok lebontása és felszívódása, ami alapvetően befolyásolja a gyógyszer hatékonyságát is. A farmakogenetikai profil létrehozásával felmérhető, hogy az adott személynél milyen reakciókat fog kiváltani az adott gyógyszer. Ezáltal elérhetővé válik a személyre szabott kezelés és gyógyítás, vagyis az orvos nem az adott betegséghez választja a statisztikák szerint legjobban működő gyógyszert, hanem rögtön a páciens szervezetének legmegfelelőbb készítményt írja fel.
A farmakogenomika segítségével több száz gyógyszer hatékonysága ellenőrizhető egyszerre. Azoknak a krónikus betegséggel élőknek javasoljuk mindenképpen elvégezni a MyPGx farmakogenetikai vizsgálatot, akik több gyógyszert is szednek párhuzamosan, mivel így kiderülhet, hogy mely gyógyszerekkel és milyen adagolás mellett érhető el a legnagyobb eséllyel állapotuk javulása. De az egyszerűbb és gyakoribb betegséggel együtt élőknek – például aki vérnyomáscsökkentőt, véralvadásgátlót, antidepresszánsokat szed – genetikai hátterét is érdemes a vizsgálattal feltérképezni, ugyanis ezzel egy biztonságosabb, hatékonyabb és a szervezetet kevésbé megterhelő készítményre válthatnak át.
Ez is érdekelhet
Egy ilyen vizsgálat az egész életünk során hasznos információt szolgáltathat. Mivel genetikai összetételünk a korral sem változik, így akár évek múlva is figyelembe veheti az eredményeket a kezelőorvos egy új terápia megkezdése előtt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
