Az immunrendszer testünk első és legfontosabb védelmi vonala, amely különböző sejtek és molekulák bevetésével végzi dolgát. Fejlettségét jól mutatja, hogy képes felismerni, kiiktatni, sőt meg is jegyezni az ártalmas kórokozókat, így biztosítva a szervezetünk egészséges működésének feltételeit. Előfordulhat azonban, hogy az immunrendszer valamilyen okból legyengül és nem tudja megfelelő módon ellátni védelmi feladatait. Dr. Pintér Erzsébet, a Synlab laboratóriumi főorvosa elmondta, milyen jelei lehetnek ennek, illetve milyen laboratóriumi vizsgálatokkal bizonyosodhatunk meg az immunrendszer gyengeségéről.
A rosszindulatú daganatok fejlődésével párhuzamosan bizonyos, az adott daganatot jellemző markerek szintje megemelkedhet a szervezetben. Ezek segítenek az orvosnak felismerni a betegséget, megállapítani, mennyire hatékony a kezelés, illetve a daganat kiújulását is jelezhetik. Kattints a részletekért!
Az elhúzódó betegségek az immunrendszer gyengeségét jelzik
Hogy az immunrendszer problémáját kezelni lehessen, fontos tudni, hogy mely okok állhatnak mögötte. Szervezetünk védelmi rendszerének két része van: a veleszületett immunrendszer, ahogy nevéből is kiolvasható, születésünk pillanatában működésbe lép, és alapvető szerepe van az adaptív immunrendszer elindításában. A kórokozó felismerését, illetve a veleszületett immunrendszer működését követően, bizonyos idő után pedig az adaptív humorális és celluláris immunmechanizmusok is megindulnak. A vizsgálatokkal megállapítható, hogy a probléma az immunrendszer mely részéhez köthető.
Működési zavarát többféle tünet is jelezheti. "Olyan betegeknél gyanakodhatunk az immunrendszer zavarára, akiknél gyakori problémát okoznak bizonyos fertőzések. Gyakran szenvednek például felső légúti tünetektől, homloküreg- vagy orrüreg-gyulladástól, esetleg tályogok vagy más bőrproblémák okoznak visszatérő gondot. Gyanús lehet továbbá az is, ha egy évben többször kell antibiotikumos kezelést felírni az orvosnak, illetve a kisebb megbetegedésből is soká tart nekik kilábalni" - magyarázta Dr. Pintér Erzsébet.
A különböző tünetek esetén legtöbbször a háziorvosunkhoz fordulunk, ő azonban elsősorban a tünetek alapján általános kezelést írhat fel. Ha azonban a tünetek gyakrabban jelentkeznek, érdemes lehet egy immunológus szakember véleményét is kikérni, aki a célzott vizsgálatok kérésével közelebb viszi a beteget a diagnózishoz. Ezek a vizsgálatok a panaszok hátterében álló folyamatok feltérképezésében is fontos szerepet játszhatnak.
Milyen laborértékek jelezhetik az immunrendszer problémáját?
A primer immunhiány születésünktől kezdve problémát okoz, és valamilyen genetikai örökségünk felelős érte. Ezek közé tartoznak a B- és T-limfocita defektusok, a fagocita zavarok, valamint a komplement zavarok. Az ilyenkor elvégzett laboratóriumi vizsgálatok a vérkép, flowcitometriai vizsgálatok, komplement komponensek, immunglobulinok adhatnak támpontot a gyanú megerősítéséhez, illetve kizárásához. A T- és B-sejtes immunhiányos állapotok közé tartozó betegségek között a SCID -nek rövidített, súlyos kombinált immundefektust fontos kiemelni, amely csontvelő transzplantáció nélkül halálhoz vezet. Erre a laboratóriumi vizsgálat során a csökkent limfocitaszám, az immunglobulinok csökkent szintje, illetve a pozitív bőrpróbák hiánya utalhat.
Hogy diagnosztizálható legyen a probléma, az orvos először vérképet készít. Ebben megvizsgálja többek között a fehérvérsejtek egy csoportjának, a limfocitáknak a számát. Amennyiben ez az érték 1500/köbmilliméter alatt van, úgy a T-sejtek hiányára gyanakodhat az orvos. Árulkodó lehet továbbá az abszolút granulocitaszám is, ahol szintén 1500/köbmilliméter az egészséges határ, ez alatt felmerül a veleszületett neutropenia gyanúja. Fontos megvizsgálni a trombociták (vérlemezkék) számát is, melynek szintje többféle betegségről is árulkodhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A laboratóriumi vizsgálatok során az orvosok megnézhetik a CD3, CD4, illetve a CD8 sejtek arányait is, ezek ugyanis utalhatnak bizonyos autoimmun megbetegedésekre ( leukémia ), illetve vírusfertőzésekre (herpesz, HIV). Az immunglobulinok közül az IgG, IgA és IgM antitestek szintjét is megnézik ilyenkor, ezek ugyanis szintén az immunrendszer állapotáról árulkodhatnak.
A veleszületett mellett úgynevezett szerzett immunhiányos állapotok is kialakulhatnak, ezek nagyrészt a helytelen életmódra, vagy a nem megfelelő táplálkozásra vezethetőek vissza. A vérkép ez esetben is számos dologról árulkodhat: a fehérvérsejtek és a limfociták száma gyulladásos megbetegedésre is utalhat a szervezetben. Ezek feltárására például a C-reaktív protein (CRP) vizsgálata is irányt mutathat: ezt a fehérjét a máj termeli, és valamilyen fertőzés miatt kialakuló gyulladás esetén megemelkedik a szintje. Persze a gyulladás helyére ebből az értékből nem lehet következtetni, a magas szint esetén így további vizsgálatok szükségesek.
Alultápláltság, felszívódási zavarokkal járó kórképek, mint például a cöliákia, autoimmun folyamatok, vírusfertőzések, mint például a HIV , vagy a különböző tumorok is immunhiányos állapottal járhatnak. Ilyen esetben a laboratóriumi vizsgálatok elsősorban az alapbetegség kimutatására vonatkoznak: vérkép, kémiai paraméterek, gyulladásos markerek, hormonvizsgálatok, tumormarker paraméterek, illetve a celluláris immunstátusz megítélésére flowcitometriás vizsgálatok szükségesek.
Ez is érdekelhet
Bizonyos diéták hatására szintén kialakulhatnak energiahiányos állapotok, illetve sokak táplálkozása valamilyen ételérzékenység miatt válhat egyoldalúvá, ami vitaminhiányt és az immunrendszer meggyengülését eredményezheti. A HLA-DQ2 és HLA-DQ8 gének jelenléte utalhat például cöliákiára, más néven gluténérzékenységre - magyarázta Dr. Pintér Erzsébet. Ennek a két génnek a jelenléte nem jelenti azt, hogy az illetőben már kialakult ez az autoimmun betegség, nagy esélye van azonban annak, hogy az élete folyamán valamikor jelentkeznek a panaszok. Az érzékenység bélbiopsziával mutatható ki.
Legjobban: