Magyarországon évente több mint 4500 férfinél diagnosztizálnak prosztatarákot, túlnyomó többségében az 50 év feletti korosztályban. Az esetek mintegy harmadában már csupán előrehaladott stádiumban derül fény a problémára, így a hazai halálozási arány is magasabb a prosztatarákbetegek esetében, mint amit az európai uniós átlag mutat. Fontos lenne tehát, hogy a férfiak e tekintetben is kellő figyelmet szenteljenek egészségük megőrzésére. Ehhez 50 éves kor felett egy-két évente javasolt prosztatarákszűrésen részt venni. A szűrés egyrészt egy urológiai vizsgálatból áll, amely során a szakorvos ujjal tapintja ki végbélen át a prosztatát, másrészt egy laboratóriumi vizsgálatból, amely a prosztataspecifikus antigén (PSA) szintjének meghatározásán alapul.
Miben rejlik a PSA jelentősége?
A PSA egy fehérje, amely kizárólag a prosztata szöveteiben termelődik, és amelynek elsődleges funkciója, hogy folyékonyabb állagot biztosítson a férfiak ondójának, javítva ezáltal a megtermékenyítés esélyét szexuális együttlétek során. A PSA éppen ezért főként az ondóval ürül a szervezetből, egy kisebb mennyisége ugyanakkor a véráramba is bekerül, ami lehetőséget teremt arra, hogy vérvizsgálattal nyomon kövessék szintjének alakulását. Ez azért fontos, mert bár PSA-t éppúgy termel egészséges állapotban is a prosztata, mint amikor rosszindulatú elváltozás alakul ki a szervben, jellemző ugyanakkor, hogy utóbbi esetben fokozódik a fehérje kiválasztódása. Magyarán az emelkedett PSA-szint a vérben prosztatarákra utalhat.
Érdemes azonban hozzátenni, hogy a PSA-szint-mérés önmagában nem nyújt elegendő információt a pontos diagnózis felállításához. Egyfelől azért nem, mert az emelkedett értékek hátterében nemcsak prosztatarák, hanem a többi között jóindulatú prosztatamegnagyobbodás, illetve prosztatagyulladás is állhat. Másfelől előfordulhat, hogy a teszt álnegatív eredményt ad, azaz már kialakult rosszindulatú elváltozás mellett sem minden esetben látható emelkedett PSA-szint. Ami viszont a vizsgálat mellett szól, hogy mindent egybevetve egy gyors és egyszerű, a páciens számára kevés kellemetlenséggel járó lehetőséget kínál a prosztatarákszűrésre. Amennyiben pedig az eredmény betegség gyanúját veti fel, további urológiai vizsgálatokkal tisztázható az eltérés kiváltó oka, így potenciálisan korai stádiumban, akár tünetmentesen is felfedezhetővé válhat a prosztatarák.
Felmérések szerint átlagosan négyből három esetben nem rákos elváltozás felelős a magas PSA-értékekért. A prosztatarák fennállásának igazolására legtöbbször biopsziát végeznek a kezelőorvosok. Az eljárás során egy apró szövetdarabot távolítanak el a szervből szövettani vizsgálat céljából. Emellett képalkotó vizsgálatok, így ultrahang vagy mágnesesrezonancia-vizsgálat is segítheti a pontos diagnózis meghatározását. A prosztatarákszűrésen túl a PSA-vizsgálat hasznos információkkal szolgálat a prosztatarák kezelése hatékonyságának nyomon követésében, valamint a betegség esetleges kiújulásának ellenőrzése terén egyaránt.
Hogyan zajlik a PSA-vizsgálat?
A prosztataspecifikus antigén kimutatása hagyományos vérvételt követő laborvizsgálattal történik. A helyes mérési eredmények érdekében javasolt, hogy a páciens a vérvételt megelőző 48 órában ne végezzen megerőltető fizikai tevékenységet, illetve ne létesítsen szexuális együttlétet. Nem javasolt továbbá lefolytatni a mintavételt fennálló húgyúti fertőzés esetén, valamint rektális prosztatavizsgálatot, prosztatamasszázst, biopsziát követően. A teljes PSA-szint kimutatása mellett klinikailag értékes információkat nyújthat a szabad PSA meghatározása. A fehérje ugyanis vagy más fehérjékhez kötődve, vagy szabadon kering a véráramban. Magasabb rákkockázatot jelez, ha magas PSA-szint mellett alacsony a szabad PSA aránya.
A laborvizsgálat eredményeinek kiértékelése minden esetben szakorvos feladata, aki szükség esetén további vizsgálatokat javasolhat.