Ízületeink alapvető szerepet töltenek be a mozgásban, éppen ezért minden ízületi eredetű megbetegedés - amellett, hogy gyakran már-már kínzó fájdalmat okoz - a mozgás beszűküléséhez vezethet. Fontos tehát, hogy minél hamarabb felismerjük a probléma forrását, ezáltal lehetővé téve az állapotromlás lassítását, illetve a tünetek hatékony enyhítését.
Attól függően, hogy milyen kórfolyamat váltja ki, az ízületi fájdalmakat két nagy csoportba sorolhatjuk, így beszélhetünk kopásos és gyulladásos eredetű fájdalomról. Lássuk, mi a különbség a kettő között.
Így kopik a porc
Az ízületek feladata, hogy mozgékony összeköttetést biztosítsanak csontjaink között. Az egymással szemben álló csontvégek felszínét vékony üvegporc borítja, ami súrlódásgátló szerepet tölt be mozgás közben. Amennyiben a porcállomány csökkenni kezd, illetve felülete feltöredezik, egyenetlenné válik, úgy egyre kevésbé lesz képes ellátni ezt a funkciót. Ilyenkor ízületi kopásról, avagy artrózisról beszélünk, ami mozgás során jelentkező fájdalommal, mozgásbeszűküléssel, valamint akár az ízület alakjának látható elváltozásával járhat együtt. A panaszok bármely ízületet érinthetik, de leggyakrabban a kéz, a csípő, a térd és a gerinc ízületeinél fordulnak elő.
Az esetek jelentős részében nem lehet pontosan meghatározni, minek hatására indul kopásnak a porc - ezt nevezzük primer, avagy elsődleges artrózisnak. Szekunder forma esetén ugyanakkor kimutatható valamilyen kiváltó vagy hajlamosító tényező a háttérben. E körbe tartoznak veleszületett fejlődési rendellenességek, sérülések, traumák, valamint olyan életmódbeli faktorok, mint az elhízás és a tartós mozgáshiány, vagy az ízület hosszú távú túlterhelése. Bizonyos - a porc anyagcseréjét befolyásoló - betegségek szintén hajlamosíthatnak porckopásra, így például a cukorbetegség vagy a hemokromatózis , továbbá gyulladásos ízületi betegségek is közrejátszhatnak a kórkép kialakulásában.
Mitől gyulladhat be az ízület?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Összesen több mint száz különböző kórképet sorolhatunk a gyulladásos ízületi megbetegedések körébe. Ezek közös jellemzője, hogy más-más mechanizmussal ugyan, de egy vagy több ízület gyulladását idézik elő. A gyulladás nyomán többnyire nyugalomban is fennálló, mozgás hatására enyhülő fájdalom jelentkezik, valamint felléphet az érintett ízületek duzzanata, melegsége, vörössége is.
Ízületi gyulladást tehát számos betegség kiválthat. Ezek egy része autoimmun megbetegedés, azaz a probléma forrása, hogy az immunrendszer - tévedésből - a szervezet saját sejtjei ellen fordul. Kifejezetten gyakori, ráadásul igen súlyos kórkép e téren a reumatoid artritisz, amely az ízületi belhártya gyulladását idézi elő. A betegség előrehaladtával fokozatosan károsodik a csontvégek porcállománya, majd idővel maguk a csontok is, így végül kialakul az ízületek jellegzetes eldeformálódása. Kezdetben a tünetek főként a kéz és a lábfej kisízületeit érintik, később pedig fokozatosan kiterjedhetnek a csuklóra, a bokára, a térdre, a könyökre, a csípőre és a vállra is - jellemzően mindkét oldalon, szimmetrikusan. A duzzanat és a nyugalomban fellépő fájdalom mellett gyakran tapasztalnak a betegek fáradtságot, lázat és étvágytalanságot. Az ízületek mellett a betegség károsíthat egyéb testrészeket is, így például a bőrt, a szemeket, a tüdőt, a szívet vagy az érrendszert. A reumatoid artritisz mellett ugyancsak immunológiai eredetű ízületi gyulladást válthat ki például a lupusz (SLE), a Bechterew-kór vagy a pikkelysömör.
Anyagcserezavarok szintén állhatnak a probléma hátterében. Köszvény esetén megnövekszik a vér húgysavtartalma, ami miatt az ízületekben nátrium-urát kristályok rakódnak le. Mindez rohamokban jelentkező, kezdetben főként a láb nagyujjának tövét érintő gyulladással, illetve az ízület intenzív fájdalmával és duzzanatával jár együtt. A rohamok eleinte nyomtalanul elmúlnak, idővel azonban maradandó károsodást okozhatnak. Míg például a reumatoid artritisz kialakulásának pontos okai nem ismertek, addig köszvény kapcsán tudjuk, hogy megjelenésében öröklött genetikai tényezők mellett rendszerint hangsúlyos szerep jut a helytelen életmódnak is, kiemelten a túlzott fehérjebevitelnek és alkoholfogyasztásnak.
Végezetül fontos szót ejteni a fertőzéses eredetű ízületi gyulladásról. Általában a véráramon keresztül a szervezet egyéb részeiről jutnak el kórokozók, főként baktériumok az ízületekhez, de akár műtéti vagy balesetből származó sérülések is kaput nyithatnak a fertőzések előtt. A fájdalommal, lázzal és hidegrázással társuló gyulladás rendszerint hirtelen alakul ki, jellemzően egyetlen ízületet érintve. Mivel a fertőzés gyorsan és súlyosan károsíthatja a porcállományt és az alatt lévő csontot, ezért azonnali orvosi kezelést igénylő állapotról van szó.
Hogyan azonosítható a fájdalom oka?
Az ízületi fájdalom mögött tehát számos betegség meghúzódhat, így a megfelelő kezelési módszer is többféle lehet. Az első lépés természetesen minden esetben a helyes diagnózis felállítása, ami mindazonáltal a szakemberek számára sem mindig egyszerű feladat. Egyaránt fontos szerep jut ebben a beteg által leírt tünetek értékelésének, képalkotó vizsgálatoknak, valamint laborvizsgálatoknak . Ez utóbbiak között a gyulladásra jellemző általános paraméterek (CRP) mellett értékes támpontot nyújthatnak olyan eltérések, amelyek akár kifejezetten egy-egy adott betegségre utalnak. Reumatoid artritiszre figyelmeztethet például egy antitest, az anti-CCP jelenléte a betegtől vett mintában, köszvényre a vér magas húgysavszintje, míg a fertőzéses ízületi gyulladás diagnózisában az ízületi folyadék vizsgálatának, illetve az abból végzett baktériumtenyésztésnek jut fontos szerep.
Ez is érdekelhet
Összességében elmondható, hogy tartósan fennálló vagy rendszeresen visszatérő ízületi fájdalommal mindenképpen javasolt szakorvoshoz fordulni. Időben felfedezve az ízületi betegségek és tüneteik is hatékonyabban kezelhetők, ami által az érintettek életminősége is sokat javulhat.
