A szemfáradtság a 21. század egyik modern népbetegsége. A világból származó információk nagy részét a látáson keresztül tudjuk felvenni, ezek pedig éppen az iszonyú mennyiségű olvasnivalón, valamint a digitális eszközökön keresztül érkeznek. De a 21. század sajátja az is, hogy sokan kényszerülnek hosszú vezetésre, azaz arra, hogy a volán mögött üljenek és órákon át az utat nézzék, vagy éppen rendszeresen dolgozzanak éjszaka. Az evolúció egyelőre nem tudott felzárkózni a technikai fejlődés tempójához, ezért nem véletlen, hogy ez nagy kihívást okoz az egyik legfontosabb szervünknek, a szemünknek.
Honnan tudhatjuk, hogy elfáradt a szemünk?
Az magától értetődik, hogy amikor már a szemgolyónk mögött is nyomást, tompa fájdalmat érzünk, akkor elfáradt a szemünk. Vannak azonban kevésbé egyértelmű jelek. Ilyen például a homályos látás, vagy az olyan fejfájás, amelynek nem kereshetjük sem az időjárási viszonyokban, sem másban az okát. Miközben ugyanis a fáradt szem fókuszál, túlzott erőfeszítésnek vannak kitéve a szemizmok, ez az érzés leginkább egy kiadós migrénre hasonlít. A viszketés, szúró, esetleg égető érzés, túlzott fényérzékenység és a szemünk kivörösödése is mind-mind lehet látószervünk kimerültségének a következménye. A szemfáradtság szédülést is okozhat, bár ez már olyan panasz, amellyel mindenképpen ajánlott orvoshoz fordulni.
Mi okozza a szemfáradtságot?
A számítógépes munkavégzés vagy a televíziózás sokkal jobban megterheli a szemünket, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. Sőt, gyakran fel sem tűnik, mennyire megviseli a látószervünket, hogy a normálisnál jóval nagyobb igénybevételnek van kitéve. Ugyanis a monitoron egyáltalán nem olyan az írás, mint a papíron. Mindenekelőtt a kép aprócska pontokból, pixelekből áll össze, azaz a betűk határa egyáltalán nem olyan éles, mintha nyomtatott szöveget olvasnánk. Ez azt jelenti, hogy a szemünknek folyamatosan ki kell tölteni a hiányt, azaz sokkal gyakrabban kell fókuszálnia. Ez állandó mozgást és feszült munkát kényszerít a szem belső izmaira. Ráadásul a képernyő előtt ülve sokkal kevesebbet pislogunk, mintha mást néznénk ugyanilyen kitartóan.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Felmérések szerint ugyanis, ha a horizontot bámuljuk, percenként huszonkét alkalommal pislogunk. Már akkor is alacsonyabb számot kapunk, ha a papíralapú olvasást vesszük: percenként mindössze tízszer csukjuk be a szemünket. Ha pedig egy digitális eszközre mered a tekintetünk, még kevesebbszer, összesen nyolcszor pislogunk percenként. Ez azzal jár együtt, hogy kevesebbszer nedvesítjük meg a szemgolyó felszínét, így az azt borító vékony folyadékréteg, az úgynevezett könnyfilm egyensúlya megbomlik. Az ebből adódó problémák közül a szemfáradtság a legkevésbé súlyos.
Ha nem foglalkozunk vele, akkor hamar komolyabb bajjal, a szemszárazsággal kell megbirkóznunk. Az a jelenség, hogy nem pislogunk eleget, akkor is fennáll, ha autót vezetünk, és folyamatosan az utat figyeljük. Főleg akkor fárad el a szemünk, ha a nappali természetes fény helyett szürkületben vagy éjszakai sötétségben ülünk a volánnál, és a többi jármű lámpájának éles fényét látjuk.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a környezeti tényezők is hatással vannak a szemünkre, azaz nem tesz jót neki, ha folyamatosan éri a légkondicionáló által áramoltatott levegő, vagy állandóan huzatos helyen ülünk, illetve az sem, ha túl száraz annak a helyiségnek a levegője, ahol sokat tartózkodunk. Sőt, árt neki a cigarettafüst és a légszennyezettség is.
Mit tehetünk ellene?
Az első és legfontosabb: ne üljünk annyit monitor előtt. Persze sokan csak a szabadidős képernyős tevékenységeiket tudják lecsökkenteni, például kevesebbet tévéznek. A munkájukhoz viszont szükségük van a számítógépre - és ez is napi nyolc óra hosszát jelent. Nekik javasolják a szakemberek a szemtornát: minden órában tudatosan tartsunk szünetet, pislogjunk legalább tízszer, ugyanennyiszer fókuszáljunk egy távoli pontra, majd közelre, végül a zárt szemhéjunk mögött forgassuk körbe-körbe a szemünket. Ha minderre nincs időnk és energiánk, az is sokat segít a szemünknek, ha óránként felállunk a gép mellől, és teszünk pár kört a szobában.
- Figyeljünk oda arra is, hogy a monitor ne legyen túl közel, és hogy enyhén lefelé kelljen rá néznünk.
- Ha rendszeresen átmasszírozzuk a szemhéjunkat, ellazíthatjuk a szem izmait, és javítjuk a vérkeringést. Ez jót tesz a könnytermelő mirigyeknek is, fokozzák a termelést, így elébe mehetünk a szemszárazságnak.
- Ugyancsak a vérkeringést javítja, ha hideg vízzel átmossuk a szemünket, vagy egy kis jéggel finoman átdörzsöljük. A hideg enyhíti az esetleges égető érzést, és csökkenti a szemünk körüli duzzanatot is.
- Természetesen amennyire lehet, kerüljük a füstös, túlfűtött, légkondicionált helyiségeket is.
- Aludjunk eleget: a legjobb regeneráló hatása a kielégítő pihenésnek van.
- Ha szükséges, használjunk szemcseppet, vagy műkönnyet.
- Fogyasszunk béta-karotinban és omega-3 zsírsavban gazdag ételeket, mert ezek óvják és támogatják a látásunkat. Azaz legyen gyakran a tányérunkon répa, cékla, tojás és hal.
