Óriási jelentőséggel bír egy vak ember életében, ha a teljes sötétség után hirtelen a homály birodalmában találja magát: szépen lassan újra fel tudja ismerni a fényforrások irányát, meg tudja különböztetni az almát a banántól, illetve elmosódottan bár, de elkezdi újra érzékelni az őt körülvevő tárgyi világot. Bármilyen hihetetlennek is tűnik, Miika Terho és 15 társa legalábbis ilyen és ehhez hasonló tapasztalatokról számolt be egy speciális, retina-implantátumokkal zajló vizsgálat résztvevőjeként.
"Időbe telt, amíg megtanultam látni, de a chip beültetése után napról napra, óráról órára egyre többet láttam. A legnagyszerűbb érzés az volt, amikor az előttem levő tárgyakra tudtam már fókuszálni. Később meg tudtam mondani, hogy ki az, aki magasabb, ki az, aki alacsonyabb körülöttem, még ha az arcokat nem is láttam tisztán" - mondta Miika Terho.
A finn férfit még 2010 októberében hívták meg vendégként a Látás Világnapján a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájára, ahol a szakemberek egyúttal azt is bejelentették, hogy a szóban forgó szubretinális (retina alatti) chip beültetését kísérleti jelleggel hazánkban is megkezdik.
Egy ösztöndíjjal kezdődött
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
3x3 milliméter
Hogy milyen innovációról is van szó? Az ún. retina-implantátum a különféle betegségek következtében károsodott ideghártyát igyekszik pótolni, hiszen pontosan olyan elven működik, mint a retina érzékelő sejtjei. Szerte a világon többféle implantátummal kísérleteznek, melyek közül az egyik legígéretesebb a látóhártya alatti implantátum, amely Zrenner professzor és németországi munkacsoportjának fejlesztése. Ez egy kb. 100 µm vastag és mindössze 3x3 milliméteres lapocska, melynek a "lelke" egy 1500 fotocellából álló chip. Minden egyes fotocellája úgy reagál a fényre, hogy azokat elektromos impulzusokká alakítja, és egészen apró elektródákon keresztül vezeti az áramot a felette levő ép idegsejtekhez.
Nagy műtét, teammunka, utánkövetés
Az apró szerkezet olyan felnőtt betegek szemébe ültethető be, akik a látásukat az elmúlt években vesztették el az ideghártya károsodása miatt. Mint azt Németh János professzor, a Szemészeti Klinika igazgatója a HáziPatika.com kérdésére elmondta, a 6-8 órás beavatkozás a hallókészülékek beültetéséhez hasonlóan a fül-orr-gégészek közreműködésével kezdődik, majd az egyedileg legyártott lapocska végül több orvosi team részmunkájával kerül a helyére.
Eddig mind a műtétek, mind pedig a sebgyógyulás szövődménymentesen zajlott a résztvevőknél, és az eredmények is rendkívül kielégítők. "A műtét utáni első hét leginkább mérnöki munka, hiszen az implantátumot programozni kell, be kell állítani az áramerősséget, az impulzusszámot és több más paramétert is a páciens közreműködésével. Ezután jön a tényleges használat, és hetente egy napon át vizsgálatokat végzünk. A teammunka során folyamatosan jelen van a pszichológus, a pszichiáter, a szemész, az elektromérnök és a fiziológus, azaz ez nemcsak a beteg tanulási folyamata, mert tapasztalatai a mi további munkánkat segítik apró lépésekben" - magyarázza a klinika igazgatója.
Diagnózis: farkasvakság - várják az érintetteket
Ez is érdekelhet
Vizsgálat, nem kész termék
Mivel még nagyon kevés beültetés történt, a szakemberek minduntalan igyekeznek hangsúlyozni a beavatkozások kísérleti jellegét, melyek sikere számos körülménytől függ. És hogy mit hoz a jövő? Fejlesztenivaló természetesen még akad bőven, mindenesetre az eddigi adatok reménykeltők, a betegek pedig itthon is nagyon együttműködők. Az érdeklődés nagy, a tapasztalatok folyamatosan gyűlnek, a látáskutatással és klinikai szemészettel foglalkozó szakemberek pedig világszínvonalú beavatkozásokra készülnek itthon, a Tömő és a Mária utcában. Szerénykedésre semmi ok: biztosan fogunk még hallani róluk.
