A szemfelszín normális működéséhez szükséges, hogy folyamatos könny fedje. Könnyünket a kötőhártya, valamint a szemhéjak szélén lévő apró mirigyek termelik. A könny külső felülete párolgást csökkentő zsíros (lipid) rétegből, alatta vastag vizesoldat-rétegből és az azt a szemgolyóhoz tapasztó nyákos (mucinózus) rétegből áll. Ez a könnyfilm biztosítja a szemfelszín állandó nedvesen tartását – foglalta össze Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukómaspecialistája.
Szárazszeműség esetén a könnyfilm összetevőinek mennyisége és minősége nem megfelelő, így kevesebb és hamarabb elpárolgó könnyréteg jön létre. Az ilyen könnyfilm akár néhány másodperc alatt elpárolog, szabadon hagyva a szemfelszín érzőideg-végződéseit, melyek azonnal fájdalomérzéssel, diszkomforttal, könnyezéssel, a szem vörösségével és a látás homályossá válásával reagálnak.
A szárazszeműség hátterében számos kiváltó ok meghúzódhat. Az esetek legnagyobb részében ugyanakkor a könny fokozott elpárolgása és az életkor előrehaladtával romló könnytermelés okozza. Ez régen az idősek betegsége volt, gyakran társulva csökkent ízületi folyadéktermeléssel, nyáltermeléssel – ilyenkor Sicca-szindrómáról beszélünk. Más esetekben a könnytermelés nem csökken jelentősen, a könnyfilm minősége sem sokkal rosszabb a normálisnál, azonban az életmód (munkakörülmények) miatt a könnyfilm párolgása felgyorsul. Ilyen például a tartós monitornézés, a huzamosabb idejű mobiltelefonos internetezés, a légkondicionáló használata, a száraz, meleg szoba télen és a száraz, meleg, napos környezet nyáron. Ezekben az esetekben a könnyfilm felszakadása a fokozott párolgás miatt gyorsul fel elsősorban, míg a Sicca-szindrómában normál párolgási viszonyok esetén sem elégséges a könnyfilm mennyisége és minősége.
A szemszárazság jellemző tünetei
A szárazszeműség különböző formáiban nagyjából hasonlóak a betegek panaszai. Legtöbbször azt észlelik, hogy a nap folyamán a tüneteik egyre romlanak, beleértve a hirtelen erőteljes könnyezést, a diszkomfortot és szúró érzést, a szem egyre vörösebbé válását és a látás homályossá válását. Nincs ellentmondás abban, hogy szárazszem-betegségben a könnytermelés csökken, és hogy időnként erőteljes könnyezés is kialakul. A síráshoz szükséges könnyet termelő nagy könnymirigy könnytermelése ugyanis nem változik meg. Ezért a szemfelszíni fájdalmat és diszkomfortérzést tapasztaló, szárazszeműségben szenvedő betegnél a panaszok bizonyos súlyosságánál hirtelen sírás jellegű, erős könnytermelés lép fel. Ez a nagy könnymirigyből eredő, fájdalomra megjelenő könnyezés. A könnymirigy termelte könny azonban nem pótolja a hiányzó alap könnyelválasztást.
A szárazszeműség tehát a szem dörzsölésére ingerli a beteget. Ebből gyakran másodlagos szemészeti károsodások alakulhatnak ki. A dörzsölés lezárt szemhéjak esetén is ahhoz vezethet, hogy a szaruhártya hámrétege sérül (hiszen nincs kellő nedvesítő réteg a szemhéj belső felszíne és a szaruhártya külső felszíne között). Az így kialakult hámhiány rendkívül fájdalmas lehet, jelentős szenvedést okozva a betegeknek mindaddig, amíg meg nem gyógyulnak. A gyógyulás azonban csökkent könnyfilmréteg esetén elhúzódhat. Az sem ritka, hogy a szemdörzsölés a kötőhártya ereiben vérzést eredményez, ami látványos bevérzések formájában nyilvánul meg. A szemek tartós dörzsölése a szemhéjak lazulásához, emiatt hibás szemhéjállás kialakulásához is vezethet.
A nap folyamán megjelenő panaszoknak és azok súlyosbodásának az az oka, hogy a szemfelszíni irritáció az idő előrehaladtával egyre fokozódik a megfelelő szemfelszíni nedvesítés hiányában. Így a reggeli órákban még szinte panaszmentes lehet a beteg, délutánra, estére azonban jelentősen romlik az állapota. Ennek megfelelően szükséges az állapot kezelése, ami nem pusztán a könny pótlását jelenti, hanem a könnyfilm állandó fenntartását is.
A könnyfilm állapotát rontó szemészeti terápiák
A konzerválószert tartalmazó szemcseppek hosszú távú használata a könnyfilm minőségét mind egészséges könnyfilm, mind szárazszeműség esetén lényegesen rontja. Ennek oka, hogy a leggyakrabban alkalmazott konzerválószerek a könnyfilm termelését gátolják, illetve a könnyfilm elpárolgását detergens hatásuk miatt fokozzák. Ez a hatás krónikus szemcsepphasználat esetén jelentős. Krónikus szemcsepphasználatra legtöbbször zöld hályog (glaukóma) kezelése kapcsán van szükség. Mindez azt jelenti, hogy a szemfelszíni panaszok esetén a glaukómás betegnek célzott vizsgálatra van szüksége annak megállapítására, hogy az általa használt szemcseppek kiválthatók-e lézerkezeléssel (például szelektív lézer trabekuloplasztikával) vagy teljesen konzerválószer-mentes szemcseppkezelési móddal.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hogyan kezeljük a szárazszeműséget?
A szárazszeműség alapproblémája nem befolyásolható. Ez azt jelenti, hogy akinek csökkent mennyiségű és gyenge minőségű könnye termelődik, a könnytermelését megjavítani, gyógyítani nem lehet. Segítséget így a könnyréteg megfelelő pótlása és a fokozott párolgást eredményező környezet kerülése nyújthat. Számos korszerű konzerválószer-mentes műkönny kapható erre a célra Magyarországon is.
A betegek számára nem az fontos igazán, hogy melyik készítményt alkalmazzák, hanem az, hogy hányszor, milyen sűrűn cseppentenek. A napi háromszori, ötszöri cseppentés szárazszeműségben az esetek legnagyobb részében elégtelen kezelés. A műkönnycseppek lényegesen lassabban párolognak el, mint a saját könnyünk, ezért nem kell azokat percenként alkalmazni. Ám nem alkalmasak arra, hogy hosszú órákon keresztül bevonják a szemfelszínt, mivel előbb-utóbb ezek is elpárolognak. A fő szabály az, hogy a szárazszeműségben szenvedő beteg reggel hideg csapvízzel mosson arcot, ezáltal az éjszaka felgyülemlett és kikristályosodott könnymaradékot a szem sarkaiból eltávolítja. Ezután óránként cseppentsen mindkét szemébe a nap során.
Tartós számítógépes vagy mobiltelefonon végzett munka mellett, varráskor, olvasáskor, tévénézéskor a tevékenység megkezdése előtt, majd fél-egy óránként közben is alkalmazzunk műkönnycseppet. A szárazszeműségben szenvedő betegnek célszerű kerülnie a légkondicionáló használatát, mivel az áramló levegő fokozza a párolgást. Emellett célszerű párásítani a helyiséget, amelyben sokat tartózkodunk, és érdemes a fent említett cseppentési gyakoriságot betartani – magyarázta Prof. Dr. Holló Gábor.
Ez is érdekelhet
Hozzátette, összességében a száraz szemek kezelése sikeres lehet az esetek legnagyobb részében. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szárazszeműséghez társuló panaszok nem kizárólag szemszárazság esetén jelenhetnek meg. Érdemi szemorvosi vizsgálattal kell tisztázni a panaszok hátterét, mert el kell különíteni a csupán szárazszeműségből eredő panaszokat a zöld hályog, a magas szemnyomás, a szemfelszínsérülés, a szem gyulladásos betegségei, valamint a látóideget érintő egyes neurológiai betegségek okozta hasonló panaszoktól.
