A negyven évesnél idősebbek között viszonylag gyakori megbetegedés, a világon összesen 73 millióan szenvednek a glaukómától, közülük minden tizedik teljesen elveszíti miatta a szeme világát. Ez a - szemünkbe érkező kép agyba szállításáért felelős - látóideg megbetegedése. A glaukóma okai és megjelenési módjai igen eltérőek, így nem annyira egy betegségről, hanem egy betegségcsoportról beszélhetünk.
E betegségek közös vonása a szem belső folyadékáramlásának zavara, a termelődő csarnokvíz elfolyásának akadályozottsága, torlódása, amely a szem megkeményedéséhez vezet. Egyik jellemző és mérhető tünetük a szem belső nyomásának fokozatos vagy hirtelen megemelkedése. Ez az érték normál esetben 10-21 Hgmm közé esik, de egy-egy glaukómás roham esetén a többszörösére is emelkedhet.
A szem belső nyomása a szem kevésbé ellenálló szöveteire fejti ki károsító hatását. Ezek közül a legérzékenyebb a látóidegfő, vagyis a látóidegrostok belépési helye, amelyet a hosszan fennálló magasabb szemnyomás szinte tölcsérszerűen kiváj, így az ott összefutó idegrostok sorvadni kezdenek. A látóidegrostok pusztulása fokozatos látótér-kiesést, látótér-szűkületet, végül, ha nem sikerül megállítani, az esetek egy részében teljes vakságot okoz.
A glaukóma - amelynek magyar neve, a zöld hályog megtévesztő, hiszen nem hályogképződéssel járó folyamatról van szó - megjelenhet önállóan, elsődleges betegségként és másodlagosan, valamely más betegség (például a szivárványhártya gyulladása , szemen belüli daganat, esetleg szürke hályog) szövődményeként is. Az egyes típusok gyakorisága eltérő. Kialakulásukban szerepe van az öröklődésnek is, családi halmozódás is kimutatható, és létezik veleszületett glaukóma is. Ha egy családban már előfordult, tanácsos a hozzátartozókat megvizsgálni, nem kezdődött-e el náluk is a sokáig tünetmentes folyamat. A szemész a látásfunkciók, a látótér épsége, a látóidegfő és az ideghártya, valamint a csarnokzug vizsgálatán, a szemnyomás mérésén keresztül állapíthatja meg a diagnózist. A szemészeti vizsgálat mellett a beteg általános bel- és ideggyógyászati vizsgálata is elengedhetetlen.
A glaukómának több típusa van
Az elsődleges glaukóma típusait a csarnokvíznek elfolyást biztosító csarnokzug állapota szerint különböztetik meg, így két fő megjelenési formája a zárt zugú, illetve a nyitott zugú glaukóma.
A zárt zugú glaukómának a hátterében az állhat, hogy a csarnokzug igen szűk, és bizonyos körülmények között - például a pupilla félhomály vagy egyéb okok miatt, esetleg gyógyszeresen előidézett kitágulása miatt el is záródhat. Ilyenkor a szemben termelődő csarnokvíz nem jut ki a szemből, felgyülemlik és a szem belső nyomását kiugróan, 50-80 Hgmm-re megnöveli. A látóideg keringése, vérellátása a magas szemnyomás miatt nem megfelelő, ami rövid idő alatt súlyosan károsítja a látóideg rostjait. Az akut zárt zugú glaukóma, amit glaukómás rohamnak is neveznek, azonnali orvosi segítséget, sürgősségi szemészeti ellátást igényel, mert kezeletlenül hagyva hamar teljes vaksághoz vezethet.
Egy glaukómás beteg úgy számolt be egy ilyen rohamról, hogy pokolian éles fejfájást, szemkörnyéki, halántéktáji fájdalmat érzett, általános rosszullét, hányinger fogta el, fénykarikák táncoltak a szeme előtt. Ezek a tünetek csak a kórházban múltak el, amikor sikerült a szemnyomását a normális közelire csökkenteni. Sajnos, az ő esetében a károsodás mégis bekövetkezett, a nyomáscsökkentő szerekkel történő kezelés és az elvégzett műtét is csak az egyik szemének a látását mentette meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Alattomos folyamatként is jelentkezhet
Nemcsak ilyen heves rohamként, hanem tünetszegény, alattomos formában is jelentkezhet a glaukóma. Ez az ún. nyitott zugú változat, amelynek sokáig egyáltalán nincsenek tünetei, nincs fájdalom, nincs kirívóan megemelkedő szemnyomás, a látóidegfőt a kis nyomásemelkedések, a nyomásingadozások fokozatosan vájják ki, és csak hosszabb idő alatt válik érzékelhetővé a látásromlás. Szerencsés, ha egy más irányú, rutin szemvizsgálaton felfedezik, és korai fázisában kezelni kezdik a bajt.
Rizikófaktornak számít ezzel kapcsolatban, ha a családban korábban már volt glaukóma, ha a páciens betöltötte a 40. életévét, ha magas vérnyomásban szenved, migrénre hajlamos, illetve, ha cukorbeteg. Érdekes, hogy bizonyos népcsoportoknál magasabb az előfordulás aránya. A szemészeti vizsgálatok alkalmával célszerű a szemnyomás-vizsgálatot is elvégezni, mivel ha nem is extrém mértékben, de a belső nyomás emelkedése a nyílt zugú glaukómának is jellemző tünete.
A glaukóma betegséghez is társulhat
A valamely betegséghez kapcsolódó, másodlagos glaukómák is lehetnek nyitott és zárt zugú típusúak. A bajt ezekben az esetekben is a csarnokvíz elvezetésének zavara okozza. Az akadályt képezhetik a csarnokzug elvezető rendszerében vörösvértestek, daganatsejtek, fehérvérsejtek, és kialakulhat egyéb elváltozás, szürke hályog, szemsérülés, magas vérnyomás , ödéma, gyulladásos vagy daganatos folyamat, agyi értrombózis miatt is. A másodlagos glaukóma kezelése ugyanazokkal a módszerekkel történik, mint az elsődlegesé, de itt természetesen az alapbetegség gyógyítása is szükséges az eredményességhez.
Együtt élni a glaukómával
A glaukóma folyamatos, szakszerű orvosi ellenőrzést, a beteg részéről pedig állandó odafigyelést, együttműködési készséget, tudatos életvitelt igényel. A betegség kezelés nélkül szinte biztosan vakságot okoz. Gyógyszeres kezeléssel, a szemcseppek fegyelmezett alkalmazásával, szükség esetén végzett lézeres vagy sebészeti műtéti beavatkozással karban tartható, és bár a bekövetkezett károsodás visszafordíthatatlan, meg lehet akadályozni a további látásromlást. A csarnokvíz-áramlás akadályozottságának megszüntetése után a megfelelő szemnyomást szemcseppekkel állítják be. A kezelés és a gondozás élethossziglan tart. Rendszeresen, három-hat havonta fel kell keresni a kezelőorvost, sőt, a beállítás időszakában, illetve, ha a szemcseppekkel gond van (például mellékhatások jelentkeznek), ennél is gyakrabban szükséges az ellenőrzés.
A beteg mindennapi életvitelében is érdemes néhány egyszerű elővigyázatosságra figyelni. A napi folyadékbevitel mértékének 1,5-2 litert ajánlanak, többszöri részletekben. A kávé és az alkohol fogyasztásában tanácsos mértéket tartani. Kerülni kell minden olyan tevékenységet, amely a fejben vértolulást okozhat, például a nagyobb erőkifejtéssel járó sportokat, így a súlyemelést, a kézen- és fejenállást, de még a székrekedéssel vagy görcsös köhögéssel járó erőlködést is jobb megelőzni, enyhíteni. A teljes sötétség pupillatágulatot okoz, szűkíti a csarnokzugot, így szerencsésebb, ha például tévézés idején egy kislámpát égve hagynak.
Mindazoknak, akik a családi anamnézis, a 40 év feletti életkor, szemproblémák vagy más betegségek miatt a rizikócsoportba tartozhatnak (széles kör!), érdemes szemészeti szűrővizsgálaton részt venniük. A korán felfedezett és gondosan kezelt glaukóma ugyanis megállítható, a beteg életminősége, tevékenységei, látásfunkciói nem romlanak. A vizsgálat rövid és nem jár semmiféle kellemetlenséggel: a látásélesség, a szemnyomás, szükség esetén a látótér és a szemfenék vizsgálatából áll.
Ez is érdekelhet
Köszönjük dr. Bana Ildikó szemész-kontaktológus segítségét a cikk elkészítésében!
