Többsoros védelem
A szem különösen sérülékeny testrészünk, még akkor is, ha az anatómiai elhelyezkedése bizonyos fokú védelmet biztosít neki. A csontos szemüreg gödrében a külső behatások, ütések kevésbé érik el, az azt körülvevő lágyrészek is felfognak valamennyit a mechanikai erőhatásokból. A szemöldök, a seprűs szempillák sem csupán ősi evolúciós örökségként maradtak az arcon, és nemcsak esztétikai funkciót töltenek be, hanem részt vesznek a látószervünk védelmében: például a porszennyeződéstől, illetve a homlokról legördülő verítékcseppektől óvják meg a szemet. A szemhéj funkciója még nyilvánvalóbb: védi a szem nyálkahártyáját és a szaruhártyát a kiszáradástól és a külső hatásoktól.
A természetes védelmi berendezések azonban elégtelennek bizonyulhatnak erőteljes ütés, szúrt, vágott sérülés, sugárzás esetén, idegen testek, netán vegyszerek, maró anyagok szembe kerülésekor, és nem mentenek fel senkit a kötelező óvatosság, illetve bizonyos tevékenységek során a szemet védő, biztonságot növelő eszközök használata alól. Nézzük, mi minden fenyegeti szemünk világát!
Kis és nagyfiúk a bajban
"Úgy megyünk a baleseti ügyeletre, mint ha haza járnánk" - sóhajtotta egy fiatal anyuka a minap. Az iskolás (főleg fiú) gyerekek szülei valószínűleg nagyon megértik a problémáját: általában ez az a korosztály, amellyel "mindig történik valami": hol focizás közben éri őket valami baleset, esés, rúgás, hol a fáramászás vagy a kerékpározás sikerül balul. A gyerekek közül jellemzően a 8-12 éves fiúkkal kell legtöbbször a szemészeti ügyeleteket is felkeresni: meglehetősen gyakran fordul elő szembe csapódott faág, tompa ütést okozó tenisz vagy focilabda, apró kis idegen test (fa- vagy üvegszilánk, vagy egy-egy horgas kis pollen) a szemben. Természetesen ez nem életkorfüggő veszélyforrás, később, felnőttkorban is történhet ezerféle, a szemet is érintő baleset, hiszen a munkahelyen vagy a háztartásban végzett tevékenységek, a közlekedés és sportolás, szórakozás közben számtalan dolog fenyegeti szemünk épségét. A statisztikák szerint a mechanikai szemsérülések elszenvedőinek többsége fiatal férfi. Ezek a sérülések lehetnek a mechanikai mellett vegyi, elektromos, vagy különféle sugárzás eredetűek. A súlyosságuk különböző, de vigyázat: még a látszólag enyhe esetek is eredményezhetnek maradandó károsodást. Ezért az egyik alapelv, hogy a szem és szemkörnyéki sérüléseket (a legenyhébb, csak a szemhéj kivörösödésével járó eseteket kivéve) mindig szakorvosnak kell ellátnia!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Idegen anyagok a szemben
Igen gyakran okoznak felszíni sérülést a szembe került idegen testek. Ezek egy része a szem saját védekezése, a reflexes pislogás illetve bőséges könnyezés nyomán ki is sodródik a szemből. Ha azonban a bekerült növényi rész, korom, szilánk, fa vagy fémforgács a szemhéj belső felszínén megakad, akkor a gyakori pislogás még nagyobb bajt okoz: összehorzsolja, karistolja a szaruhártyát, nagy fájdalmat és látászavart idézve elő. A nagy súlyú vagy nagyobb sebességgel a szembe csapódott idegen test a szaruhártyába is beékelődhet - ilyenkor a fájdalom, a vérbőség és a gyulladás az egész szemgolyóra kiterjedhet. Az sem mindegy, milyen anyagról van szó: a vas és a réz oxidációs folyamata például még veszélyesebbé teszi a sérülést, mert nehezen gyógyuló mérgezést, gyulladást vált ki. A növényi részecskék pedig gyakran baktériumokkal szennyezettek, amelyek fertőzést, gennyes gyulladást, kezelés nélkül szaruhártyafekélyt is okozhatnak. A szembe került idegen test eltávolítása, éles, szúró, vágó eszközzel történt sérülés ellátása a szemorvos feladata, aki réslámpa, steril eszközök segítségével oldja meg ezt, és végzi el a szükséges egyéb teendőket, fertőtlenítést, fájdalomcsillapítást, stb. Ezekben az esetekben a szemet könnyű kötéssel lefedve, a sérültet minél hamarabb szakorvoshoz kell vinni, hogy a lehető legkevesebb idő teljen el a sérülés és annak ellátása között.
Amikor a sérült csillagokat lát...
Labdajátékok és küzdősportok, verekedés, munka, sőt szórakozás közben is viszonylag gyakran fordul elő, hogy a szemet kisebb-nagyobb erejű ütés éri. Ennek következményei széles skálán mozognak, a szemhéj vagy a kötőhártya enyhe bevérzésétől kezdve a szemgolyó súlyos deformitásán és a belső szemnyomás emelkedésén, a másodlagos zöld hályog kialakulásán keresztül akár a teljes látásvesztésig. A nagy erejű becsapódást okozhatja kemény ökölcsapás, labda, rugó, gumipók, pezsgősüveg dugója, hógolyó, légpuskalövedék is. Ezek az ütések nagy fájdalmat okoznak, annyira, hogy a sérült valóban "csillagokat lát", mivel az ideghártyáját is trauma éri. A fájdalom és a látászavar mellett szédülés, hányinger is jelentkezhet. A felszíni rétegek vérzése, sérülése elfedheti a mélyebb rétegek esetleges károsodását, így mindenképpen további vizsgálatok szükségesek.
Az ütés súlyosabb következményeként berepedhet a szivárványhártya is. Ha a csarnokzug is sérül, akkor a szemen belüli nyomás megemelkedik, másodlagos zöld hályog alakulhat ki, ha pedig a szemlencse is érintett, szürkehályog-képződés indulhat meg. Az ideghártya szakadásának retinasérülés, leválás lehet a következménye, az érhártya károsodása, hegesedése pedig maradandó látótérkiesését, látásromlást okozhat. A szúró, vágó eszköztől, lövedéktől vagy robbanástól, harapástól stb. származó nyílt, mélyebb rétegekbe hatoló sérülések következményei különösen súlyosak lehetnek. Az elsősegélyt nyújtónak , miután leragasztotta gézlappal vagy vattapogácsával a sérülést, arról kell gondoskodnia, hogy a sérült mielőbb szemorvoshoz jusson.
"Szembefröccsenéstől óvakodjunk!"
A figyelmeztetés minden lúgos vagy savas, maró hatású háztartási vagy egyéb vegyi árun olvasható, mégis, meglehetősen gyakoriak az ilyen jellegű háztartási és munkahelyi balesetek. A vegyszerek szembe kerülve veszélyes sérüléseket okozhatnak, annál súlyosabbakat, minél töményebbek, és minél tovább tudják kifejteni káros hatásukat. A savak (például kén-, ecet-, só- és hidro-fluorsav) felszíni sérüléseket okoznak inkább, mert a fehérjék kicsapódnak a hatásukra, de ez a réteg meg is akadályozza a továbbhaladásukat. A balesetekben kétszer olyan gyakran szereplő lúgok (például az ammónia, a nátrium-hidroxid) azonban a mélyebb szövetekbe is behatolnak, mert oldják a sejtmembránokat, és akár napokkal később is pusztítanak.
Nagyon veszélyes, ha mész kerül a szembe. A kémiai sérülések során a szaruhártya és a kötőhártya hámsejtjei károsodnak, az azokat tápláló erek elzáródnak, hegesedés, szemszárazság alakulhat ki, jelentős látásromlást okozva. Ha még mélyebbre jut a maró anyag, a lencse és a retina is károsodhat, végleges látásvesztéshez is vezethet. Bármelyik esetben az első teendő, hogy minél hamarabb bő vízzel, alaposan kimossák a szemet, majd mihamarabb szakorvoshoz vigyék a sérültet. Jó tudni azt is, hogy vegyszer okozta sérülés után nem szabad lefedni a szemet!
Ártó sugárzások
Nagyobb hőhatás, forró víz, gőz vagy zsiradék is okozhat szemsérülést, ezek tünetei és következményei a savak marásához hasonlítanak. Elektromosság is okozhat bajt: áramütés vagy villámcsapás következtében sérülhetnek a szem szövetei, szürke hályog , kötő- és ideghártya-vérzés alakulhat ki.
Szakorvosok tapasztalják, hogy napfogyatkozás idején megnő a szemártalmakkal orvoshoz kerülők száma: védőszemüveg nélkül napba nézve ugyanis károsodhat az éleslátás helye, ödémás elváltozás majd sorvadás következhet be. Speciális veszélyhelyzetet teremt a lézer mind inkább elterjedő használata: előfordult már például lézer mutatópálca által okozott károsodás is. Az ívhegesztés megfelelő védelem nélkül kötő- és szaruhártya-gyulladást válthat ki. Ultraibolya-sugárzás - például fényvédelem nélküli, túlzott napozás, szolárium használat - is okozhat szemkárosodást, szaruhártya-gyulladást, szemszárazságot, fényérzékenységet, fájdalmat.
Ez is érdekelhet
Köszönjük dr. Bana Ildikó szemész-kontaktológus segítségét a cikk elkészítésében!
