A The Lancet Global Health című folyóiratban közölt eredmények szerint a következő 33 évben szintén csaknem megháromszorozódik, vagyis a jelenlegi 217 millióról 588 millióra nő azoknak a mérsékelttől a súlyosig terjedő látáskárosodással élőknek a száma, akik se szemüveggel, se kontaktlencsével , se műtéttel nem korrigálják a rossz látásukat. A kutatók szerint a leginkább érintett népesség Afrikában és Ázsiában él.
A 188 országra kiterjedő adatok vizsgálata révén a szakemberek azt is megállapították, hogy a vakság elterjedtsége - az egyes populációkra jutó vakok száma - az 1990-ben mért 0,75 százalékról 0,48 százalékra csökkent 2015-re. Ugyanezen idő alatt a mérsékelttől a súlyosig terjedő látáskárosodás előfordulási aránya 3,83 százalékról 2,9 százalékra csökkent.
"Mindez szinte biztosan az olyan egészségügyi fejlesztéseknek köszönhető, mint például a szürkehályog műtétek" - mondta Rupert Bourne, a nagy-britanniai Anglia Ruskin University munkatársa, a tanulmány társszerzője.
A világ népességének növekedésével és öregedésével párhuzamosan azonban a nyers számok tovább nőnek. A látási problémák többsége az öregkorban jelentkezik. A tanulmány készítői nem vették számításba a diagnosztizálásban, a kezelésben és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben bekövetkező lehetséges pozitív változásokat, mert - mint fogalmaztak - "senki nem tudja megjósolni, hogy pontosan mik is lesznek ezek".
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
"A látáskárosodással élők számának növekedésével párhuzamosan, muszáj lépéseket tennünk a jelenlegi kezelési módszerek globális, regionális és országos szintű fejlesztésére" - mondta Bourne. Hangsúlyozta, hogy ez bizonyítottan megtérülő befektetés, hiszen az ilyesfajta kezelésekkel javítható az életminőség és gazdasági haszonnal is járnak, hiszen az embereknek nem kell felmondaniuk a munkahelyükön.
