Mit kell tudni az ideghártyáról?
A szemünk belső felszínének hátsó falát borító ideghártyát retinának nevezzük, amelynek feladata a fényérzékelés. Az idegszövet összesen tíz rétegből áll, ezek közül a külső az úgynevezett pigmenthám, amely alatt közvetlenül a fényt ingerületté alakító receptorok, a csapok és pálcikák rétege helyezkedik el. Retinaleválásról (ablatio retinae) akkor beszélünk, ha az alsó kilenc réteg leválik a külső pigmentsejtekről.
Fizikai behatások és örökletes tényezők
A kiváltó okokat összesen három csoportba lehet besorolni. Az első típus a regmatogén retinaleválás , amikor lyuk vagy szakadás keletkezik a retina szövetében, amelyen át a retina alatt elhelyezkedő üvegtest felől folyadék szivárog az érzékelő szövetek és a pigmenthám közé. Hasonló a probléma alapja vizenyős retinaleválás esetén, ám ekkor a folyadék felhalmozódását valamilyen gyulladás vagy érrendszeri betegség, ritkábban daganat okozza. Húzódásos típusról beszélünk, ha a retina felszínén keletkezett hegszövet zsugorodni kezd, lehúzva közben az ideghártyát a helyéről.
A leválás kockázata növekszik az életkorral, továbbá magasabb az erősen rövidlátó személyek esetén is. Egy fejre mért tompa ütés, vagy áthatoló sebzés is kiválthatja a nem kívánt folyamatot, ahogy gyakran egyes szemészeti műtéteket követően is előfordul ideghártya-leválás. A családi halmozódás szintén jellemző, tehát örökletes tényezők is közrejátszhatnak a probléma kialakulásában.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Látást menthet a gyors felismerés
Fontos megemlíteni, hogy a retinaleválás sürgős műtéti kezelést igényel, ellenkező esetben ugyanis vaksághoz vezethet. Maradéktalan gyógyulásra akkor van a legnagyobb esély, ha a szakadás mögött az ideghártya leválása még nem kezdődött el, azaz kiemelten lényeges, hogy a beteg már az első árulkodó tünetek esetén forduljon szemészhez !
Miről ismerhető fel retinaleválás?
A retinaleválás önmagában nem okoz fájdalmat - csak akkor jelentkezik, amikor a problémát kiváltó szemsérülés vagy betegség idézi elő a fájdalomérzetet. Így tehát a betegek többnyire különböző látászavarokra figyelhetnek fel. Apró, légyszerű foltátúszások , sötét foltok, pókhálóra hasonlító, homályos foltok jelezhetik a bajt, továbbá akadnak, akik villámlásszerű fények cikázásáról számolnak be.
A leválás előrehaladtával a furcsa panaszok egyre gyakrabban jelentkeznek. Jellemző a perifériás látás függönyszerű szűkülése, illetve csökkenhet a látótér. Súlyos esetben a centrális látótér elvesztése is bekövetkezhet.
