A válasz igazából, hogy is-is. Egyrészt ugyanis a múlt század közepén piacra dobott tévékészülékek sok esetben erős röntgensugárzást bocsátottak ki, ami a közelebb ülő nézőkre valóban veszélyt jelentett. Különösen nagy mértékben lépte át az egészségügyi határértéket a 60-as években a General Electric egyik hibás terméke, amelyet a gyártó rövid időn belül vissza is hívott. Természetesen ez a probléma a ma használatos eszközöknél már nem áll fenn. Ettől függetlenül az óvatosság változatlanul megmaradt a köztudatban, ami viszont egyáltalán nem baj, hiszen segít kivédeni egyéb ártalmakat.
Káros alkalmazkodás
"Az emberi szem számára nem természetes, hogy folyamatosan közelre kell néznie, hiszen ehhez alkalmazkodnia kell, ami hosszú távon akár tartós rövidlátáshoz is vezethet, vagy fokozhatja a már meglévő betegséget" - mutatott rá dr. Tóth Eszter, az Oxygen Medical szemész főorvosa. A szakember kifejtette, közellátáskor a szem sugárizmai összehúzódnak, ellazítva ezáltal a lencsefüggesztő rostocskákat. Akárcsak egyéb izmok esetében, például sportoláskor, ha a sugárizmok túl sokat vannak ebben a megerőltető helyzetben, akkor kialakulhat egy alkalmazkodási görcs, amely súlyosbítja a rövidlátást.
Miért rossz a kék fény?
A különböző kijelzők, így például a televíziók, monitorok, táblagépek és okostelefonok további veszélyeket is jelentenek gyermekekre és felnőttekre egyaránt. Érdemes például lefekvés előtt két-három órával már kerülni az ilyen készülékek használatát, mivel az általuk kibocsátott mesterséges kék fény alvászavarokat idézhet elő azáltal, hogy csökkenti a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelős melatonin termelődését.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"A kék fény az erek összeszűkítése révén rontja az ideghártya vérkeringését is, ami szintén okozhat problémát. Érdemes megemlíteni továbbá, hogy a makuladegenerációval összefüggésben álló ultraibolya sugárzást a szaruhártya és a lencse nagyjából 90 százalékban képes megszűrni, a hullámhossz tekintetében ehhez közelálló kék fény viszont szinte teljes egészében az ideghártyán összpontosul. Egyelőre még nem tisztázott pontosan az orvostudomány előtt, hogy milyen következményei lehetnek ennek, de elképzelhető, hogy káros folyamatokat generál" - mondta el a szemész.
Mivel a kijelzőkre figyelve kevesebbet pislogunk a kelleténél, könnyen kialakulhat szemszárazság is. A kellemetlen panasz rendszerint felnőtteket érint, de gyerekeknél is előfordulhat. Veszélyt jelent, hogy ahogyan a kiszáradt bőr berepedezik, úgy a szaruhártyán, kötőhártyán is létrejöhetnek mikrosérülések, amelyekben a kórokozók könnyen megtelepszenek, ennek pedig gyulladás a következménye. Már önmagában a szemszárazság diszkomfortérzést okoz, míg a hámsérülés nagyobb problémához is vezethet.
Dr. Tóth Eszter szerint az alábbi szempontokat javasolt figyelembe venni:
- Fontos, hogy miként helyezkedik el a készülék. Ne tükröződjön a kijelzőben sem az ablakok, sem a lámpák fénye. A képernyő legyen kellő távolságra, valamint szemmagasságban vagy az alatt.
- Egészséges, ha este sem nézzük teljes sötétségben a kedvenc filmünket. Nem kell természetesen a nagy lámpát égve hagyni, de ne is a televízió legyen az egyetlen fényforrás a helyiségben.
- Szükség esetén használjunk kékmentesítő szűrőt. Számos készülék tartalmaz ma már ilyen funkciót, de kaphatóak olyan szemüvegek is, amelyek blokkolják a mesterséges kék fényt.
- Az orvosi ajánlás szerint a gyermekek legfeljebb napi négy órán át ülhetnek a kijelzők előtt, ami a televízió mellett minden egyéb eszközt, így a táblagépeket és okostelefonokat is magában foglalja.
Ez is érdekelhet
A szakember hozzátette, hogy amennyiben egy gyermek gyakran nézi közelről a képernyőt, úgy ez már meglévő látásromlás jele is lehet , ezért ilyen esetekben érdemes orvosi vizsgálatot végeztetni a probléma hátterének feltárására.
