Mivel az éleslátás mindennapi feladataink ellátása mellett a biztonságunk érdekében is elengedhetetlen, igen bosszantó tud lenni, amikor látásunk romlani kezd, a körülöttünk lévő világ pedig fokozatosan elhomályosodik. Ennek hátterében a rövidlátáson kívül számos ok állhat, egyebek mellett a glaukóma (más néven zöld hályog), vagy akár a katarakta (szürke hályog) is. Az alábbiakban e két kórképet ismertetjük részletesebben.
Mit kell tudni a zöld hályogról?
A zöld hályog egy alattomos szembetegség, amely kezeletlenül hagyva folyamatos és visszafordíthatatlan látásromlással jár, a legrosszabb esetben pedig vaksághoz vezethet. Meglepően sok, mintegy 65 millió embert érint világszerte, és ezzel a glaukómát a súlyos látásromlás második leggyakoribb okaként tartják számon. Az érintettek csaknem tizede mindkét szemére megvakult a betegség következtében.
Mivel a probléma kezdetben még gyakran tünetmentes, nagyon fontos a szűrés, vagyis a rendszeres szemvizsgálat és szemnyomásmérés. Sokszor ugyanis a kórosan nagy (21 Hgmm feletti) szemnyomás az egyetlen gyanús jel, ami felhívja a figyelmet a látóideg pusztulására. Ezenkívül, ha mégis jelentkeznek tünetek, akkor jellemzően az alábbiakat észlelhetjük:
- fejfájás,
- szem- és szemkörnyékfájdalom,
- homályos látás,
- kivörösödött szemek,
- kőkemény szemgolyók.
Árulkodó lehet még a szaruhártya zöldes-szürkés színe és a tágult pupilla is, valamint az, ha a fénybe nézve szivárványszerű karikát látunk.
A családi előfordulás, más szemészeti betegségek, a cukorbetegség, az öregkor, a magas vérnyomás és a migrén fokozhatja a betegség kialakulásának kockázatát. Kezelési módszerei közé tartoznak a szemcseppek, a lézeres kezelések és a szemműtétek. Terápiájának célja, hogy csökkenjen a kórosan nagy szemnyomás, hogy a látóideg ne károsodjon tovább.
A szürke hályog is okozhat látásproblémát
A görög katarakta kifejezés vízesést jelent, amely arra utal, hogy a látásunk idővel olyan lesz, mintha egy vízfüggönyön keresztül kémlelnénk a világot. De a probléma másik neve, a szürke hályog is igen kifejező, a betegség ugyanis a szemlencse elszürkülésével jár. Az idősebb korosztályokban igen gyakori, de fiatalabbakat is érinthet. A fokozatos látásromlás mellett a szem fényérzékenysége, illetve az egyik szem letakarásakor jelentkező kettős látás is figyelmeztethet minket arra, hogy valami gond van a látószervünkkel. Árulkodó lehet továbbá, ha erős fényben vagy félhomályban a normálisnál rosszabbul látunk, illetve, ha zavaró káprázást érzékelünk. Egyebek mellett az öregedés, a dohányzás, a szemet ért sérülések és a cukorbetegség is hajlamosíthat a betegségre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A legfontosabb különbségek
Mint a fentiekből látható, mindkét betegség látásromlást eredményez, ráadásul mindkettőnek létezik veleszületett formája is. Azonban számos ponton eltér egymástól a két probléma.
Az egyik legfontosabb különbség, hogy a zöld hályog a látóideg megbetegedése, míg a szürke hályog a szemlencsét érinti. A zöld hályogról tudni kell továbbá, hogy az elnevezés nem egyetlen kóros állapotot takar, hanem több különböző típusú probléma gyűjtőneve. A probléma több fajtája is öröklődhet, a szürke hályog kialakulását tekintve azonban sokkal kevesebb szerepet játszik a genetikai tényező.
Ez is érdekelhet
A jellemző tüneteket nézve kiemelendő, hogy a zöld hályog gyakran jár szemfájdalommal, míg a szürke hályog egy fájdalommentes elváltozás. (Ha a homályos látás és a fényérzékenység mellé fájdalom is társul, akkor inkább valamilyen fertőzésre vagy gyulladásra kell gyanakodnunk.) Fontos tudni ugyanakkor, hogy a szürke hályog miatt eldeformálódó, illetve megnagyobbodó szemlencse az esetek egy részében zöld hályog kialakulásához is vezethet, ezért nagyon fontos a rendszeres szakorvosi kontroll. A szürke hályog kizárólag műtéti úton gyógyítható, amely során az elszürkült szemlencsét műlencsére cserélik, amelynek számos fajtája elérhető, akár olyan is, amely szemüveg-függetlenséget biztosíthat. A zöld hályog azonban élethosszig tartó terápiát igényel.
