A légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában is szerepet játszó porszennyezés okait és változásait vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói. Becsléseik szerint a Földön minden ember élettartama átlagosan három évvel hosszabbodna, ha a légszennyezés megszűnne. Különösen komoly probléma ez a városokban, ahol magas portartalmú, szennyezett a levegő. A káros egészségügyi hatások mellett – ahogy az márciusban az M1-es autópályán történt – akár tömegbaleset is bekövetkezhet a levegő magas portartalma miatt hirtelen lecsökkenő látótávolság következtében.
Tavak, folyók mentén jobb a levegő
A kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen
összefüggés mutatható ki a szálló por mennyisége és a városi területhasználat
(beépített területek, parkok, vízfelületek) kiterjedése között. 1300 európai
városi és város környéki területen vizsgálták a porszennyezés okait. Eredményeik szerint a hulladéklerakók, a bányaterületek és az építési területek
egész éven át kibocsátói a porszennyezésnek.
A zöldfelületek, mint a parkok, erdők, cserjés területek lombozata kizárólag késő tavasszal és a nyári hónapokban képes megkötni a szálló por egy részét. Nem meglepő, hogy minél magasabb a beépített területek, lakóterületek aránya, annál nagyobb a városi levegő porterhelése. Ám ez a hatás kizárólag az októbertől áprilisig tartó fűtési időszakban érvényesül.
A legérdekesebb összefüggést a közúthálózat kiterjedése és a levegő havonkénti átlagos szálló portartalma között találták. A fűtési szezonban kimutathatóan alacsonyabb a szálló por koncentrációja a közutak környékén, mint a beépített területen. Ez a jelenség a közlekedő járművek menetszelével magyarázható. Télen ugyanis a fűtés miatt a lakóterületek környékén nagyon magas a levegő portartalma. Ekkor a járművek mozgása miatt kialakuló szél kitakarítja az út menti területek levegőjét. Ezzel szemben nyáron már – szinte kizárólagos szennyezőforrásként – a közúthálózat növeli a városi és városkörnyéki területek porszennyezését.