Így nevezzük összefoglaló néven mindazokat az allergiákat, amelyek valamiképp a légúti szerveket érintik, de ide szoktuk sorolni a szemet érintő allergiákat is. A megbetegedések krónikusak, a betegek egy részénél egész életüket elkísérik, sokszor romlanak, súlyosbodnak asztmává, a szerencsésebbeknél sok éves fennállás után lassan elmúlhatnak.
A legismertebb és leggyakoribb a szénanátha, helyesebben az allergiás nátha. Magyarországon a lakosság 15 %-a küzd vele, a világon mindenhol 10-30 százalék közötti a lakosság érintettsége.
A szénanátha tünetei az orrviszketés, tüsszögés, orrváladékozás és -dugulás nehezített orrlégzéssel, melyekhez szempanaszok, viszketés, könnyezés, kötőhártya-gyulladás, ödéma, szempirosság társulhatnak.
A szénanátha és az allergének
A betegek egy részénél az allergiás nátha csak szezonálisan jelentkezik, mivel az allergén is csak bizonyos időszakonként található meg a környezetben, mint pl. a pollenek. A lakásban található allergének viszont egész évben gondot okoznak.
Évszaktól függetlenül egy fedél alatt élhetünk különböző penészgombákkal. A lakásban ezért ne legyen régi, málló, elszíneződött tapéta. A virágcserép fala és a virágföld is kedvező élőhely az allergén spórájú penészeknek. A virágokat rendszeresen ültessük át friss földbe, és új cserepeket használjunk, vagy - ha nincs más megoldás-, inkább mondjunk le róluk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A penészgomba-spórák a természetben szezonálisan fordulnak elő, elsősorban ősszel, illetve eső utáni szeles időben. A szezonális allergiákat azonban többnyire pollen okozza
Az allergia diagnózisa
Az elsődleges cél az allergia okának kiderítése, melyre legalkalmasabb a bőrpróba. Már előtte kikérdezik azonban a beteget, illetve kisgyermeknél a szülőket, mikor szokott jelentkezni az allergia. (Sokan megfigyelik, hogy nyárfa pelyhének megjelenésekor kezd tüsszögni az allergiás. Nos, ekkor biztosan lehet tudni, hogy az ekkor virágzó pázsitfüvekre allergiás a beteg, mivel a nyárfa pelyhe nem lélegezhető be, és nem is jellemző allergén.)
A bőrpróbáról azonban tudni kell, hogy három évesnél fiatalabb gyermekeknél hamis negatív reakciót adhat, ezért a pontos diagnózis csak vérvétel utáni, allergénspecifikus IgE-vizsgálattal állítható fel, amely költséges, de mindenki számára elérhető vizsgálat.
Kezelés
Első teendő az allergének kerülése. A tollallergia könnyebben kiküszöbölhető, de a pollenek elől elmenekülni már nem olyan könnyű. A kezelésnek alapvetően két formája és célja van, az egyik a tünetek kialakulásának megelőzése, a másik a már kialakult tünetek kezelése.
A légúti allergiáknál többnyire valamely nyálkahártya idült - több hónapig, de legalább több hétig tartó - gyulladásáról van szó, ezért az allergiás nátha tüneteinek enyhítésében kiemelkedő szerepe van a helyileg alkalmazható gyulladáscsökkentő szteroidoknak, mert az allergiás nátha minden tünetét kitűnően csillapítják. Ezeket a gyógyszereket orrspray vagy turbuhaler alkalmazásával juttathatjuk az orr-nyálkahártya felszínére. Tartósan -heteken, hónapokon sőt éveken át - alkalmazhatók, és nem károsítják az orrnyálkahártyát.
A turbuhalerrel való alkalmazás előnye, hogy a hatóanyag mikrokristály formában, oldószer és tartósítószer nélkül jut az orr-nyálkahártya felszínére. A hatóanyag egyenletesen beborítja az orr nyálkahártya felszínét, ami a jó hatás eléréséhez fontos. A hatóanyag bejutása során a beteg semmilyen nyálkahártya-irritációt vagy kellemetlen szagot nem érez. Különösen a betegségek és korábbi kezelések miatt már megviselt, érzékeny nyálkahártya számára nagyon előnyös. A készülék használata egyszerű, könnyen megtanulható.
A gyógyszeres kezelés sikere azon múlik, hogy a gyógyszert már a panaszokat kiváltó pollenszezon előtt kb. 1 héttel kezdjék használni, és a szezon alatt végig, sőt még azután is 1-2 hétig rendszeresen alkalmazzák. Ezeknek a készítményeknek a hátása nem azonnal vehető észre, számottevő javulás csak néhány napos használat után észlelhető, panaszmentessé általában egy heti rendszeres kezelés után válnak a betegek.
A hiposzenzibilizáció
Az allergén ismeretében a megelőző kezelés egyik hatékony, de csak néhány allergén esetén tökéletesen alkalmazható formája az allergia mérséklésére irányuló, ún. hiposzenzibilizáció , amelyről érdemes tudni, hogy gyermekeknél sokkal hatékonyabb, mint később, felnőtt korban. Ha alkalmazása mellett döntenek, akkor a beazonosítottak közül ki kell választani azt a 2-3 allergént, amelyek a legagresszívabbak, és amelyeket a legnehezebb elkerülni. Ezekkel érdemes kezdeni a kezelést, a többi allergént csak később lehet sorra venni. Egyszerre ugyanis három allergénnél többre nem érdemes hiposzenzibilizálni. A fapolleneknél például sokkal nehezebb elkerülni a füvek pollenjeit.
Formáját tekintve a leghatékonyabb az injekciós hiposzenzibilizáció, de van tablettás és orrcseppes változata is, amelyeket gyermekeknél célszerű alkalmazni.
A kezeletlen szénanátha gyakran asztmává alakulhat, de a kisgyermekek ismételten előforduló, lázmentes légúti megbetegedéseinek a hátterében is állhat valamilyen allergiás reakció, főként, ha még három éves kora után is visszatér. A legkisebbek asztmájának hátterében az esetek 90 %-ában szintén valamilyen allergiás ok keresendő.
