Szinte minden nap halljuk és magunk is használjuk ezeket a fogalmakat. Nem csoda, hisz a betegek számának növekedése magával hozta azt a jelenséget, hogy ezek a szavak az orvosi szakzsargonból mindennapi szótárunk részévé váltak. Vajon mennyire használjuk tudatosan ezeket a fogalmakat, tisztában vagyunk-e pontos jelentésükkel? Az orvosi gyakorlat azt mutatja, hogy még a betegek nagy része sincs tisztában e szavak hátterével.
Az allergia
Minden ember folyamatos kölcsönhatásban él környezetével. Az egészséges emberek minden konfliktus nélkül együtt élnek környezetük adottságaival, vagy sokszor kellemes ingerekként élik meg azokat. Gondoljunk csak egy virágos nyári rét illatorgiájára, egy kellemes parfümillatra. Az allergiás egyén ezekre a környezeti ingerekre (vagy ezek egy részére) fokozott válaszkészséggel reagál. Lényegében egy külső idegen anyaggal szembeni felfokozott védekező-készség az, amit az egyén már betegségként érzékel. Önmagában az a kijelentés, hogy "allergiás vagyok", nem sok információt hordoz. Az allergiás hajlam mindig valamilyen környezeti tényezőre, például virágporra, atkára, állati szőrre irányul. Tehát akkor jelentkeznek a tünetek, amikor az allergiás beteg azzal az anyaggal találkozik, amire túlérzékeny. Ez természetesen magában rejti azt a gondolatot is, hogy az allergiás egyén sokszor tünetmentes állapotban van. Az is fontos jellemzője az allergiás betegségnek, hogy melyik szervben okoz tüneteket. Eszerint lehet beszélni allergiás nátháról, allergiás kötőhártya-gyulladásról, allergiás csalánkiütésről, allergiás asztmáról, és még sorolhatnánk.
Asztma
Az asztma az orvosi meghatározás szerint a légutak idült, immunológiai mechanizmuson alapuló gyulladása. Számos tényező vezethet asztma kialakulásához. Az allergének csak részben tehetők ezért felelőssé. Lényegében felfoghatjuk civilizációs betegségként is, hiszen sok olyan tényező játszik szerepet kialakulásában, mely az urbanizáció hozadéka. A soktényezős, részben örökletes betegség kórtani háttere azonban minden esetben ugyanaz: a légutak nyálkahártyájának vizenyője, a légúti simaizmok fokozott tónusa, görcsös állapota, valamint a gyulladásos sejtek fokozott megjelenése a légutakban.
A már kialakult asztmára számos környezeti inger (például gőzök, gázok belégzése, illatanyagok, légúti vírusfertőzések) vagy belső tényező (lélektani hatások, akár egy jóízű nevetés vagy ijedt lelkiállapot), fokozott fizikai terhelés van kifejezetten rossz hatással.
Az asztmás beteg nem mindig fullad. Jellemző rá a jó, tünetmentes, illetve kisebb-nagyobb nehézlégzéses periódusok váltakozása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tünetmentes állapotban nem számít asztmás betegnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az allergiás asztma
A fent leírtakból már érzékelhető volt, hogy nem minden allergiás egyén asztmás, valamint nem minden asztmás beteg allergiás. Mintegy 50-50 százalék az asztma kóroki megoszlása, ha azt vizsgáljuk, hogy hátterében allergia áll-e - gyakori a poratka-ürülék, virágpor, állati szőrök, penészek, toll stb. - vagy egyéb belső, még nem teljesen felderített mechanizmusok váltják-e ki a fent említett légúti gyulladást.
Asztma és allergia lényegében ott találkozik, hogy az asztmák egy részében tényleges kóroki tényezőként az allergén a felelős. Másrészt sok esetben az úgymond - csak szénanáthás - (allergiás) egyén az idő múlásával egyszer csak asztmás tüneteket fog produkálni. Ennek az az oka, hogy nemcsak az orrnyálkahártyán jelennek meg az allergiás gyulladás jelei, hanem a mélyebb légutakban is. Ilyenkor azonban tünetként már asztmát is érzékelünk a nátha mellett.
Mi a lényege a gyakorlatban a fenti fogalmak pontos értelmezésének?
Ez is érdekelhet
Az allergiát és asztmát tekintve mindkét állapot egy-egy igen nagy változékonyságot mutató, tüneteiben színes tükre a szervezet aktuális reakciókészségének. Változékonyságában és tüneti sokszínűségében rejlik azonban annak a kulcsa is, hogy a folyamatokat ismerve bizonyos mértékig magunk is képesek vagyunk befolyásolni ezen állapotok kimenetelét. Tudnunk kell, hogy betegségünk melyik vagy milyen stádiumban van. Melyek azok a befolyásoló tényezők, melyeket kerülnünk kell, vagy éppen hasznosságuknál fogva saját javunkra fordíthatunk.
