Csak semmi pánik!
"Asztmás vagyok... mit tehetek, mi várható, hogyan tovább?" - gondolhatja a páciens a diagnózist hallva. Először is: nyugodjon meg! Az ijedtség, a stressz rossz tanácsadó, emellett az állapotának sem használ. Gondolja végig, miről van szó! Az asztmát meggyógyítani ugyan még nem tudja az orvostudomány, de nagyon jól kontrollálható betegség: az orvos és a beteg folyamatos együttműködésével, helyes életvitellel, megfelelő gyógyszerezéssel elérhető, hogy a beteg gyakorlatilag teljes életet éljen. "Ön olyan légúti betegségben szenved, amely állandó kezelésre szorul, de ha ehhez következetesen tartja magát, akkor a továbbiakban csaknem úgy élhet, dolgozhat, törődhet a családjával, mint az egészségesek. Nem kell attól félnie, hogy a betegsége elhatalmasodik. Ez már a jelenleg hozzáférhető gyógyszerekkel is reális kilátás. Önnek csak asztmája van." - fejti ki bővebben a diagnózist betegei megnyugtatására Dr. Berta Gyula tüdőgyógyász főorvos, az Asztmás vagyok - mit tegyek című könyvében (SpringMed Kiadó Allergológia sorozat).
Ismerje meg állapotát!
Az a baj, betegség, amelyet ismerünk, kevésbé félelmetes. Érvényes ez az asztmára is: érdemes a lehető legtöbbet megtanulni erről a betegségről általában, kialakulásáról, hátteréről, megnyilvánulási formáiról, kezelési módjairól, vagyis hogy mivel jár, hogyan lehet együtt élni vele. Különösen fontos, hogy a beteg ismerje a saját állapotát, az ő esetében mi váltotta ki, melyek azok a helyzetek, amikor fellobban, a tünetek alapján mennyire súlyosnak tekinthető, mit kell tennie, hogy kontroll alatt tartható legyen. Tanulmányozza hát betegségét! Célszerű "naplót vezetni": feljegyezni, mikor, milyen tüneteket észlelt, milyen gyógyszereket alkalmazott, esetleg, ha azonosítható, milyen külső hatás érte, amelynek nyomán változott az állapota. A tudatosan élő, önmagára figyelő, az orvossal együttműködő beteg nagyon sokat tehet azért, hogy a tünetek enyhüljenek, akár teljes tünetmentesség is elérhető.
Mérés otthon
A légzésfunkciós vizsgálatok egyik formája, a csúcsáramlás mérése, vagyis a légutak átjárhatóságának, tágasságának ellenőrzése otthon is elvégezhető. A csúcsáramlás-mérő azt a legnagyobb áramlási sebességet méri, amivel a beteg ki tudja fújni a levegőt. Az ehhez szükséges készülék nem nagy, kézben elfér, és társadalombiztosítási támogatással nem túl drágán beszerezhető. Használatát könnyen el lehet sajátítani, a kezelőorvos megtanítja. Ennek a segítségével a betegek általában naponta kétszer, reggel felébredés után és este mérik a légzésük állapotát, a mért értékeket pedig grafikonon vezetik. A kezelőorvos ezen bejelöli azt a tartományt, amely az ő esetükben, nemüknek, koruknak, állapotuknak megfelelően tartandó, jó, illetve azt, amelynek elérésekor változtatni kell a gyógyszerezésen, és azt is, amely azonnali orvosi beavatkozást igénylő "vészhelyzetet" jelez. Az otthoni mérés és az eredmények rögzítése teszi lehetővé a beteg legaktívabb együttműködését az orvossal, az önsegítő kezelést.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Önsegítő kezelés
Az asztmás betegek jó állapotának, tünetmentességének tehát az a titka, hogy figyeli magát, törődik állapotával, és a változásokhoz alkalmazkodik, a kezelőorvossal egyeztetett elvek alapján önállóan cselekszik. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy önhatalmúlag kihagy gyógyszert vagy felhagy a kezeléssel, hanem, hogy az orvosával megbeszélt, írásban is rögzített kezelési tervnek megfelelően változtathat azon. Ez jelentheti a gyógyszeradagolás csökkentését tartósan jó állapot esetén, a gyógyszeradag emelését, ha rosszabbodás következik be, illetve az első korrigáló lépések megtételét az orvosi beavatkozásig, ha roham alakulna ki. Ezt a szöveges kezelési tervet, amely kitér mindhárom helyzetben a teendőkre, egyénre szabottan a kezelőorvos állítja össze, a betegnek tőle kell kérnie.
Ez is érdekelhet
Orvosi segítség
Többször szó esett arról, mennyire fontos a kezelőorvossal történő folyamatos együttműködés. Ez az orvos legtöbbször a háziorvos, aki a beteget jól ismerve, hatékonyan kézben tudja tartani az asztmás beteg kezelését. Emellett a tapasztalatok szerint nagyon hasznos - és rendelkezés is előírja - hogy a háziorvos időnként tüdőgyógyász szakorvosi ellenőrzésre küldje az állandó kezelés alatt álló betegét. A szakambulancián olyan vizsgálati eljárások is rendelkezésre állnak, amelyek a háziorvosi rendelőben nem, illetve a pulmonológus közvetlen információkkal rendelkezik a legfrissebb gyógyszerezési, kezelési módokról, ily módon is segítheti az állandó kezelőorvos munkáját. Tüdőgyógyász javaslatára a beteg háziorvosa kedvezményesen, háziorvosi támogatással írhatja fel az asztma fontos gyógyszereit. Ez az ajánlás hat hónapig érvényes, utána meghosszabbítandó. Az asztmás betegek egyéb, érdekvédelmi kérdésekben fordulhatnak az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének lakhelyükhöz legközelebb eső tagegyesületéhez is.
