Az ausztrál kutatók szerint az eredmények azért aggasztók, mert az asztmás betegek gyakran élnek telített zsírokban és cukorban gazdag étrenden. Az egészségtelen élelmiszereket fogyasztó betegek pedig további kockázatnak teszik ki magukat, mert étrendjük valószínűleg gátolja a légutak elernyedését.
Az ausztrál kutatók a Dietary Inflammatory Index (DII - étrendi gyulladásos index) pontszámok meghatározásával értékelték az egyes étrendek gyulladáskeltő hatását. Összehasonlították az asztmás betegek DII pontszámát egészséges emberekével, hogy így határozzák meg az asztma és az étrend összefüggését.
A DII pontszám egy egységnyi emelkedése 62 százalékkal növelte az asztma kialakulásának kockázatát. A kutatók ezen kívül azt is kimutatták, hogy a tüdőfunkció körülbelül tizedével volt alacsonyabb az asztmás csoport legmagasabb DII pontszámmal rendelkező felső harmadában, mint a legalacsonyabb pontszámmal rendelkező alsó harmadában.
Egy másik kutatásban dr. Mehra Haghi az étrendi zsír a szalbutamol, az egyik leggyakrabban alkalmazott inhalációs gyógyszer hatóanyagának hatékonyságára gyakorolt hatását vizsgálta. A kutatók a zsírsavak expozíciójának hatását vizsgálták a gyógyszer átvitelére a hörgő epiteliális sejtekre . Kimutatták, hogy a sejthártyán átvitt szalbutamol mennyisége sokkal magasabb volt politelítetlen zsírsavak jelenlétében, mint telítetlen zsírsavak jelenlétében, illetve bármilyen zsírsav távollétében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szakértők az Ausztrál és Új-Zélandi Tüdőgyógyászati Társaság éves konferenciáján közzétett kutatásukban azt is hangsúlyozták, hogy telített zsírsavak jelenlétében ez a hatás elveszik, és a gyógyszer átvitele gátlódik.
Legjobban: