Csökkenteni a kiváltó tüneteket
Asztmás betegnél olyan ingerek hatására is szűkülnek a légutak, amelyek egészséges embernek nem okoznak panaszokat. Az állapot romlásának megakadályozására azzal is sokat tehet a beteg és környezete, ha ezeket az (egyénileg ismert) tényezőket igyekszik kizárni, elkerülni. Az egyik leggyakoribb irritációforrás a dohányfüst: az asztmás beteg semmiképpen se dohányozzon, lakásban, munkahelyen, szórakozóhelyen is kerülje az ingerlő füstöt és a családtagjai, barátai is akkor járnak el felelősen, ha mellette, a közös légtérben megállják a rágyújtást. A többi, hörgőszűkületre ingerlő allergén (a házi poratka, a pollen, az állati szőr, toll, stb.) egy része is elkerülhető a beteg otthonának körültekintő kialakításával. Az asztmával együtt élők többsége tudja, melyek azok az egyéb allergének, ételek, vegyi anyagok, hatások, esetleg élethelyzetek (stressz, sírás, nevetés, fizikai terhelés), amelyek állapotrosszabbodást idéznek elő, és odafigyeléssel sokat tehetnek ezek kikerülésére.
Figyeljen fel a jelekre!
Saját állapotának, teste reakcióinak megfigyelése, ismerete az asztmás számára lehetővé teszi a súlyos rohamok elkerülését. Ha felismeri a kezdődő rosszullétet, megelőzheti a heveny roham kialakulását. A közeledő roham előjele lehet, ha a tünetek gyakrabban jelentkeznek, az addig ártalmatlan ingerekre is köhögés, mellkasi sípolás alakul ki, ha a heti egyszeri alkalomnál gyakrabban kell igénybe venni a gyors hatású hörgőtágító segítségét. Éjszakai felriadás, köhögés, nehézlégzés is jelezheti az állapot rosszabbodását. A fáradékonyságra, a teljesítmény csökkenésére is érdemes felfigyelni. Van objektív mérésre is lehetőség: a régóta asztmában szenvedőknek és azoknak, akiknek többször volt már súlyos rohamuk, el kellene sajátítani a csúcsáramlásmérő, a csúcskilégzéskor észlelhető levegőkiáramlást mérő eszköz használatát. A hengerformájú mérőedénybe olyan erősen kell belefújni, ahogyan csak bír a beteg. Egy kijelző segítségével válik láthatóvá a kilégzés erőssége. Minden súlyos asztmásnak ismernie kellene a rohammentes időszakban mért normális csúcskilégzési értékét. Ha a mérőműszer ehhez képest csökkent értéket jelez, számítani lehet a roham közeledtére. Ilyenkor még bőven van idő arra, hogy megelőzzék a roham kialakulását.
Teendők
A tünetek sűrűbbé válása, az állapot rosszabbodása azt jelzi, hogy a hörgők gyulladása ismét felerősödött. Ezért az első teendő a gyulladásgátló kezelés fokozása az inhalációs kortikoszteroid adagjának emelésével. Ha időben észreveszik a roham közeledtét, a tapasztalatok szerint a tünetmentességet fenntartó szokásos adag kétszerese elegendő szokott lenni az elkerülésére. Ha a tünetek, a köhögés, sípolás, nehézlégzés néhány napi emelt dózisú gyógyszerezés nyomán elmarad, vagy legalábbis visszaáll a korábbi gyakoriságára, akkor eredményes volt a megelőző kezelés. A magát és betegségét jól ismerő, tájékozott beteg, az orvosától kapott, illetve a vele együtt összeállított kezelési terv segítségével önállóan és időben tud "lépni", megemelni a gyógyszeradagját. A tapasztalatairól, az asztmás epizódról azonban akkor is be kell számolnia a kezelőorvosnak, ha sikerült elejét venni a súlyos roham kialakulásának, hiszen a betegség alakulásához lehető legjobban alkalmazkodó gyógyszerezés csak így állítható össze.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A roham
Az asztmánál roham esetén a levegő a hörgőkön keresztül befelé könnyebben áramlik, mint kifelé. A tüdő egyre jobban megtelik a bent rekedt levegővel. Az asztmás beteg ilyenkor ösztönösen ülve vagy állva, két karjával kitámasztja magát, hogy a váll- és nyakizomzat bevonásával ürítse ki a tüdejében rekedt levegőt. A kilégzést jellegzetes sípoló hang kíséri, köhögés is jelentkezik, de köpetürítés nélkül. A sípoló hang csökkenhet, mert a levegő áramlása szinte megszűnik a tüdőben. A beteg ilyenkor úgy érzi, hogy megfullad. A fokozódó nehézlégzés szorongást vált ki, ami tovább rontja a hörgők reakcióképességét. Ha a beteg, a környezetében lévők vagy egy orvos nem avatkozik be gyógyszeresen, és nem nyugtatja meg a beteget, rohama tovább súlyosbodik.
Ez is érdekelhet
A kialakult roham esetén a gyors hatású hörgőtágító szereket kell alkalmazni, 3-4 belégzéssel, szükség esetén húsz perc múlva megismételve. A kezelőorvossal jó előre meg kell beszélni, milyen egyéb gyógyszert, milyen dózisban vehet be a beteg - a rohamra hajlamos asztmásoknak mindig kell otthon tartani ebből a számukra megfelelő, megbeszélt szerből -, ez lehet például 40-60 mg-nak megfelelő kortikoszteroid tabletta. A roham ezután többnyire enyhül, és hamarosan meg is szűnik. Ha azonban az első 40 perc után sem javul a beteg állapota, a gyógyszerek hatására sem javul a légzése, vagy ha az ajkak elkékülése az úgynevezett cianózist (a vér oxigénszintjének vészesen alacsonnyá válását) jelzi, azonnali orvosi segítségre van szükség.
