Az allergia civilizációs betegség, a szervezet túlzott immunreakciója a környezeti hatásokkal, levegőszennyezéssel szemben. Az allergiás reakció egyik leggyakoribb formája a légúti allergia, ezen belül is a szénanáthaként ismert kellemetlenség, amely súlyos esetekben asztmához, nehézlégzéshez vezethet. A levegőben szálló anyagok, virágporok, fűpollenek, penészgombafélék okozzák a legtöbbször, de a házi por és a háziállatok szőre is kiválthatja.
Tavasszal elsősorban a fák (például a mogyoró, nyír, éger, kőris, tölgy, szil) levegőbe jutó pollenjei, később az olajfa, nyárfa virágpora a legfőbb allergén. Nyáron többnyire a pázsitfüvek illetve egyes gabonafélék, különböző gombaspórák okoznak sokaknak allergiát, augusztusban és szeptemberben pedig elsősorban a gyomok, az ürömfélék, az útifű, a csalán, kiváltképpen pedig a parlagfű a bűnös. Az esetszám folyamatosan nő, amelyért a levegőszennyezés, az embert körülvevő vegetáció megváltozása (pl. az amerikai parlagfű európai elterjedése), a kemikáció, a dohányzás, a mesterséges anyagok nyálkahártyára gyakorolt irritáló hatása okolható elsősorban. Érdekes módon esetenként a túl steril életkörülmények is hozzájárulhatnak, hiszen ha nemcsak a kórokozókat, hanem a "barátságos", védő baktériumokat is kiirtják egy-egy túlvédett gyerek környezetéből, annak immunrendszere védtelenebb lesz az irritáló hatásokkal, allergénekkel szemben is.
Tudta-e?
Becslések szerint az elmúlt húsz évben megduplázódott az esetek száma. Magyarországon például egy 1987-ben végeztek vizsgálatot 903, 6-14 éves gyermek között, és 8,1 százalékosnak találták a rhinitis előfordulását. 1997-ben majd 2002-ben azonos körülmények között megismételve a vizsgálatot 14, illetve 17 százalékosnak találták a gyakoriságot. Ma Magyarországon már minden ötödik, vagyis kétmillió ember szenved tőle, és egyre többen lesznek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Beszélő név: a szénanátha
A szénanátha a szezonális allergiás orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis) és kísérő tünetei összefoglaló, közkeletű neve. Maga a név is utal arra, hogy előfordulására legnagyobb eséllyel nyáron, szénakaszáláskor, vagyis a fűfélék, gyomnövények virágzásának idején számíthatunk. Elsősorban a levegőben lebegő virágporok, pollenek illetve gombaspórák okozzák. Jellegzetes tünetei: tüsszögés, orrviszketés, orrfolyás, orrdugulás. A szénanáthát a jellegzetes tünetek alapján könnyű felismerni. Nagyon fontos a kiváltó ok azonosítása: ebben egyrészt a beteg kikérdezése, az anamnézis felvétel segíthet, másrészt el kell végeztetni a bőrpróbát az allergén kiválasztásához. Ez úgy történik, hogy az alkaron a bőr felszínére juttatott allergén anyagon keresztül egy pontszerű hámsérülést ejtenek a bőrön. Az azonnali reakció során a karcolás körül rövid idő alatt csalángöb és bőrpír mutatkozik. Alapos szakorvosi (allergológus, vagy fül-orr-gégész és tüdőgyógyász) vizsgálat erősíti meg a diagnózist: az allergiás rhinitisre a sápadt, duzzadt nyálkahártya a jellemző.
A szénanátha kezelése
A kezelés magában foglalja a megelőzést, az allergének és irritáló anyagok elkerülését és eltávolítását, a tünetek enyhítését, a gyógyszeres és az immunterápiát. A gyógyszeres kezelés beállítása függ az adott eset körülményeitől, formájától, időtartamától, súlyosságától. Szénanátha, tehát szezonális allergiás orrnyálkahártya-gyulladás esetén célszerű a gyógyszereket a tünetek megjelenése előtt, megelőzésként alkalmazni. Enyhe és közepesen súlyos esetben antihisztamin szedése javasolt, a tünetek jelentkezésekor. Ilyen készítmények már vény nélkül is kaphatók a gyógyszertárakban. Súlyos esetben is antihisztamin és szteroid tartalmú szerek helyi és orális alkalmazásának kombinációjára kerül sor.
