Mindannyian ismerjük Nemecsek Ernő szomorú történetét, aki többszöri hideg vizes fürdő után alaposan megfázott, végül belehalt a tüdőgyulladásba; a korabeli orvoslás nem tudta megmenteni. Ma már szinte elképzelhetetlen számunkra, hogy hasonló eset megtörténjen, azt gondoljuk, az orvostudomány ennél sokkal bonyolultabb betegségeket képes sikerrel legyőzni, épp ezért a tüdőgyulladást gyógyszerekkel könnyen kezelhető, veszélytelen dolognak tartjuk. Nem árt viszont tisztában lenni azzal, hogy manapság is kerülhetünk kórházba tüdőgyulladás miatt, sőt világszerte még mindig a leggyakoribb halálokok között szerepel ez a betegség. Lehet, hogy hatásosan és gyorsan kezelhető, mégsem szabad félvállról venni, valójában pedig az a legjobb, ha ki sem alakul.
Változatos tünetek
A tüdőgyulladás a tüdőszövet gyulladását jelenti, érintheti a tüdő egyes részeit, de kiterjedhet a teljes szervre is. Leggyakrabban valamilyen vírusos vagy bakteriális eredetű kórokozó váltja ki.
"A tüdőgyulladásnak két nagy fajtája van. Az egyik a hagyományos értelemben vett tüdőgyulladás, amelyben Nemecsek is meghalt - tegyük hozzá, antibiotikum híján, hiszen azt csak a II. világháború után kezdték alkalmazni. Ebben az esetben a fertőzés akár egy egész tüdőlebeny gyulladását is okozhatja. A betegnek magas láza van, bágyadt, étvágytalan, sárgás-zöldes köpetet ürít. Ez a típus az őszi-téli hónapokban jellemző. A tüdőgyulladás másik fajtája az év bármely időszakában előfordulhat, enyhébb tüneteket produkál, nem jár lázzal, maximum hőemelkedéssel. A beteg általános levertséget tapasztal, és nagyon jellemző rá a száraz köhögés" - foglalta össze dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász.
A doktornő szerint az első típus még napjainkban is okozhat halált, főleg, ha valamilyen más betegség is kapcsolódik hozzá, vagy a betegnek legyengült az immunrendszere. A második típusú tüdőgyulladás ritkán lesz életveszélyes, de a gyenge immunrendszer miatt itt is nehezebb a gyógyulás.
A betegség enyhébb változata olyan tünetekkel jár, melyeket laikusként egy egyszerű nátha velejáróinak gondolhatunk, így fordulhat elő, hogy otthoni házipatikával, köhögés elleni gyógynövényes sziruppal kezelgetjük magunkat, miközben a szervezetünkben szépen lassan kialakul egy tüdőgyulladást. "Elképzelhető, hogy egy esetleges röntgen még árnyékot sem mutatna a tüdőn, nem is nevezhetjük igazán tüdőgyulladásnak a betegséget ebben a stádiumban, mégis azt gondolom, hogy jobb, ha orvoshoz fordulunk, hiszen a tüdőszövet már gyulladt állapotban lehet" - magyarázta a szakember.
Hogyan kezelhető?
Nem tudhatjuk, mi áll az influenzára vagy megfázásra emlékeztető tüneteink mögött, a tüdőgyulladást felismerni pedig nem is olyan könnyű, ezért érdemes megfontolni szakértőnk tanácsát. Ha a háziorvosnál tett látogatás során felmerül a tüdőgyulladás gyanúja, szükség lesz mellkasröntgenre, a későbbiekben esetleg laborvizsgálatra.
Leggyakrabban bakteriális ok áll a tüdőgyulladás hátterében, de a vírus okozta légúti megbetegedés például influenza szövődményeként is kialakulhat. A bakteriális eredetű tüdőgyulladást antibiotikummal kezelik az orvosok. Napjainkban igen sokféle antibiotikum áll rendelkezésre, nem véletlenül: előfordulhat, hogy az alkalmazott gyógyszer nem hat, mivel a baktériumok is egyre felkészültebbek. A kezelés sikerét alapvetően meghatározza a beteg alapállapota, illetve a helyes gyógymód megválasztása és annak időben való alkalmazása.
Dr. Hidvégi Edit szerint immunrendszerünk, általános fizikai állapotunk függvénye, hogy mennyire leszünk ellenállóak egyes betegségekkel, így a tüdőgyulladással szemben; de az életkor is fontos tényező. "Általánosságban elmondható, az öt év alatti gyerekek és a 65 év feletti idősek nagyobb veszélynek vannak kitéve. Külön rizikót jelent egyes betegségek társulása a tüdőgyulladáshoz, ilyen például az asztma, a cukorbetegség, szívbetegségek, a COPD ( krónikus obstruktív tüdőbetegség ), az az immunhiánnyal járó betegségek."
Gyerekeknél és idős embereknél gyakorta jellegzetes tünetek nélkül fejlődik ki a tüdőgyulladás, a beteg láztalan, inkább csak általános gyengeség, étvágytalanság jellemzi, ezért nehezebb feltárni a betegséget kiváltó valódi okot.
A már kialakult tüdőgyulladást ritkán kezelik kórházban, de súlyos esetben vagy veszélyeztetett betegnél ez is indokolt lehet. Az otthoni lábadozás során antibiotikum szedése mellett láz esetén javasolt a gyulladáscsökkentő lázcsillapító. Az antibiotikum szedését nem szabad abbahagyni , akkor sem, ha állapotunkban javulás áll be, a kúrát be kell fejezni. Sokat kell inni és pihenni, még akkor is, ha azt gondolnánk, már jobban vagyunk, és elmehetünk dolgozni.
A teljes javulás hosszabb időt vehet igénybe, fontos, hogy legyünk ezalatt türelemmel és tartsuk be az orvos utasításait, mert a tüdőgyulladás nyomot hagyhat a tüdőn. A tünetek megszűnése még nem jelent teljes gyógyulást, a rendszeres kontrollvizsgálatok ugyanúgy a kezelés részét képezik, ebből is látszik, hogy a tüdő gyógyulása lassú folyamat.
Legjobb gyógymód: a megelőzés
A megelőzés fontossága egyre nagyobb hangsúllyal jelenik meg, hiszen a genetikai hajlamon és a kórokozók erején kívül az életmód is nagyban befolyásolja, mennyire leszünk ellenállóak a betegségekkel szemben. "Megfelelő vitamindús táplálkozással, sportos, aktív életmóddal sokat tehetünk magunkért. Amikor csak tehetjük, menjünk ki a levegőre, kiránduljunk, sétáljunk az erdőben; ez különösen fontos lenne a városi embereknek, hiszen a szennyezett levegő, a szmog fokozza a légúti megbetegedések számát, ezáltal a tüdőgyulladás kialakulását is jobban elősegíti. Kerüljük a dohányzást, annak passzív formáját is, hiszen az ugyanúgy megbetegít" - mutatott rá a szakember.
A doktornő szerint a már említett veszélyeztetett csoportok esetében erősen ajánlott a megelőző védőoltás, ez is a megelőzés részét képezi. A gyerekeknek adott kötelező és javasolt védőoltások egy része eleve védelmet nyújt a tüdőgyulladás ellen is, ilyen például az agyhártyagyulladás elleni oltás. Az oltások védelme miatt ma már szerencsére sokféle korábban halált okozó betegséget nem ismerünk, ilyen a szamárköhögés és a mostanság Romániában több áldozatot is követelő kanyaró, mely egyébként súlyos tüdőgyulladással járhat együtt.
Időseknek és krónikus betegeknek ajánlott a pneumococcus törzsek elleni védőoltás, mivel a tüdőgyulladások jelentős részéért ezek felelnek. Ugyancsak fontos az influenza elleni oltás , hiszen ezzel a lehetséges szövődmények nagy része - köztük a tüdőgyulladás - ellen is védelmet kapunk. Immunrendszerünk memóriasejtjei emlékeznek azokra a vírusokra, baktériumokra, amelyekkel már találkoztak, hacsak nem változik meg a kórokozó tulajdonsága. Az influenza vírusánál rendkívül gyors a törzsváltás, erre az emberi szervezet képtelen felkészülni, ezért segít az ismételt védőoltás.
A tüdőgyulladás jól kezelhető betegség, de ne feledjük, hogy veszélyeztetheti az életünket, ezért ne kizárólag a hatékony gyógyszerekben bízzunk, hanem vegyük komolyan a megelőzést és saját egészségünket.
A cikk forrása: Nők Lapja Egészség 2017. december-januári lapszám.