A tüdőgyulladás a tüdőhólyagok (alveolusok) és/vagy a hólyagok közötti tér gyulladásos megbetegedése, amely érinti a légzőszervrendszert is. Tünetei változatosak lehetnek: magas láz, köhögés (ami kezdetben lehet száraz, később bőséges köpetürítéssel járó), szúró mellkasi fájdalom, légzési nehézségek, szapora, felületes légzés, fáradtság. Becslések szerint évente körülbelül 400-500 millió embert érint valamilyen formában. A diagnózis felállítása nem mindig egyszerű, ezért az orvosok köpettenyésztést (a gyakorlatban ez ritkán fordul elő), mellkasröntgent, vagy laborvizsgálatokat is kérhetnek.
A témát körüljárva a Harvard Health oldala összegyűjtött néhány fontos tényt a tüdőgyulladásról. Hasznos, ha ezekkel tisztában vagyunk, így fel tudunk készülni rá, hogy a korai tüneteket felismerve időben forduljunk orvoshoz.
A tüdőgyulladást nem egyféle kórokozó okozza
A tüdőgyulladás lehet bakteriális, vírusos vagy ritkán gombás eredetű, de paraziták is okozhatják. (Sőt, több kórokozó is egyszerre.) Vírusos tüdőgyulladás esetén nagy a kockázata a bakteriális felülfertőződésnek, de a kettő egyszerre is kialakulhat. A feltételezhetően bakteriális eredetű tüdőgyulladás antibiotikummal kezelhető (olykor két készítménnyel párhuzamosan). Amennyiben vírus, például akut légzőszervi megbetegedést okozó vírus, mint amilyen SARS, a MERS koronavírus, vagy a SARS-CoV-2 vírus áll a hátterében, nincs rá univerzális, hatékony kezelési mód. Csak az immunrendszer támogatása lehetséges különféle vírusellenes szerekkel, egyénre szabott terápiával és szükség esetén - a kórházban - gépi légzéstámogatás.
Koronavírus után komolyan károsodhat a tüdő
Noha a SARS-CoV-2 vírussal megfertőződöttek 80 százalékánál a betegség tünetmentes, vagy enyhe, mérsékelt, esetleg közepesen súlyos tünetekkel jár, és speciális kórházi kezelést nem igényel, legsúlyosabb szövődménye mégis a kétoldali tüdőgyulladás lehet. Ha a vírus eléri a tüdő alveolusokat, nő az akut légzési distressz szindróma (ARDS) kockázata, melynek során a hörgőcskék folyadékkal telnek meg, gyulladást okozva a tüdőben, ami így nem jut elég oxigénhez. Ez az állapot kihat a keringésre és az összes szerv működésére. Súlyos esetben a betegnek kórházi kezelésre: keringéstámogatásra és gépi légzéstámogatásra lehet szüksége.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A gyógyulás ilyenkor hosszú hónapokat vehet igénybe - a kimerültség, az általános gyengeség miatt a felépülés jobban elhúzódhat -, és az eddigi tapasztalatok alapján maradandó elváltozásokat okozhat a tüdőben. Hegesedéssel járó tüdőbetegség, hörgőtágulat és tüdő érrendszeri rendellenességek is hátramaradhatnak. Az érintettek többségének tüdőkapacitása sosem lesz a régi, egyéni tényezőktől függően csökken. A Harvard Health felhívja rá a figyelmet, hogy azoknál a betegeknél, akiknél a tüdőgyulladás nem a COVID-19 fertőzés szövődményeként alakul ki, nem szenvednek tartós, vagy hosszan tartó tüdőkárosodást, és hamarabb fel is gyógyulnak a betegségből.
Nem csak az idős emberekre lehet veszélyes
Tévhit, hogy a tüdőgyulladás kizárólag az idős embereknél okozhat súlyos szövődményeket. A 65 év felettieken kívül a krónikus betegséggel küzdők - például szív- és érrendszeri, vagy krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedők (COPD), cukorbetegek -, valamint az immunrendszert károsító betegséggel küzdők, valamint a kisgyerekek - különösen az egy év alattiak - is a veszélyeztetettek közé tartoznak. Évente egymillió ember szorul kórházi kezelésre tüdőgyulladás, vagy annak szövődményei miatt. Az öt év alatti gyerekek közül is emiatt kerülnek legtöbben kórházba világszerte, és ebben a korcsoportban ez az egyik vezető halálozási ok - hívja fel a figyelmet a megbetegedés veszélyeire a Harvard Health.
2 éves kor alatt és 50 éves kor felett javasolt a védőoltás
Akik a veszélyeztetettek közé tartoznak, azoknak ajánlott a cseppfertőzéssel terjedő pneumococcus baktérium (Streptococcus pneumoniae) okozta tüdőgyulladás elleni védőoltás , ami a 23 leggyakoribb kórokozó ellen nyújt védelmet. Beadatása már csak azért is indokolt lehet, mert a betegség halálozási rátája körülbelül 12 százalék.
Ez is érdekelhet
A gyermekek kötelező oltási rendjében egyébként megtalálható a pneumococcus elleni konjugált vakcina (PCV), amit 2, 4 és 12 hónapos korban kapnak a csecsemők. Vírusos megbetegedés ellen is kapnak kötelező oltást: A B típusú Hemophilus influenza elleni HiB-oltást több részletben, más oltásokkal kombinálva 2, 3, 4 és 18 hónapos korban adják. (Ez a vírus kisgyerekeknél gyakran okoz gyulladásos betegségeket, például tüdőgyulladást is.)
