Egyre több allergénnel vesszük körül magunkat
Az allergiás asztma kialakulása egyrészt attól függ, hogy az illető örökölt-e genetikailag hajlamot (atópiás-e), másrészt attól, milyen mennyiségben vannak allergiát okozó anyagok a környezetében, milyen további tényezők segítik elő a betegség kialakulását. Nem lehet tudni pontosan, miért növekszik évről-évre az allergiás betegek száma, mindenesetre három alapvető okra lehet gyanakodni.
Az első, hogy környezetünkben több az allergén. Példa rá a parlagfű, egy olyan növény, amely Magyarországon nem volt őshonos. Míg 20 évvel ezelőtt alig volt ismert, ma már nagyon elterjedt gyomnövény. Másik jó példa a lakás: Magyarországon az 1960-70-es években, a lakótelepi lakások építésével kezdődött a modern belső környezet elterjedése, teret hódítottak maguknak a padlószőnyegek és a tapéták. Mára közismertté vált, hogy a padlószőnyegben a házipor-atkák szaporodnak jól, a tapéták pedig a penészgombáknak adnak otthont. A tapéták elszíneződött, feketés és felhólyagosodott részei nagy valószínűséggel penészgombával fertőzöttek. Említést érdemelnek még a különböző mosó- és tisztítószerek, amelyeknek sohasem látott választékával az ember immunrendszere nem tud lépést tartani.
Tehát ellátjuk magunkat allergénekkel. Macska és kutya mindig is volt az ember közelében, de nem a lakásban, ahogy manapság a városi ember életében.
Aktivizálódó allergének?
Mégis felvetődik a kérdés, hogyan válhatnak hirtelen allergénekké olyan anyagok, amelyekkel évezredeken át jól megvolt az ember? Bár az allergia nem teljesen új "találmány", valóban, a tömegessé válása új keletű. Erre pedig az a magyarázat, hogy a régóta velünk "élő" anyagoknak, részecskéknek megváltozott a szerkezete, aminek következtében allergénné váltak. Vegyük szemügyre közelebbről a pollent. Japánban észrevették, hogy a japánfenyő pollenjére allergiássá vált emberek a gyorsforgalmi utak közelében élnek. Ugyanezek az emberek távolabb nem szenvedtek az allergiától, annak ellenére, hogy a japánfenyő ott is megtalálható volt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kiderült, hogy a kipufogógáz, és főleg a diesel-meghajtású járművek kipufogó gázainak szilárd részecskéi a virágpor-szemcsékre rátapadva megváltoztatják azok felszínét. A pollenek felszíni pórusaikon keresztül fehérjéket bocsátanak ki, de a szennyező anyagok hatására a fehérje-kiválasztás mennyisége és minősége is megváltozik. A kiválasztott fehérjék között több proteolítikus, azaz fehérjebontó enzim található, amelyek a nyálkahártyákat irritálják. Így függhet tehát össze a környezetszennyezés és az allergia.
Edzetlen immunrendszer
Nem beszéltünk még a harmadik valószínűsíthető tényezőről, immunrendszerünk megváltozásáról. Különösen a nyugati országokban népszerű az ún. higiénés elmélet, amely azon a megfigyelésen alapult, hogy a testvér, gyerekkörnyezet nélkül felnövő, jómódú, steril körülmények között élő gyerekek gyakrabban lesznek allergiások, mint a gazdaságilag kevésbé fejlett környezetben, sok testvér mellett növekvő, kicsi csecsemőkoruktól sok bakteriális és vírusos fertőzésen áteső gyerekek. Az elmélet szerint, amely valószínűleg tényleg igaz, az immunrendszernek a normális immunglobulin-termelés beindításához szüksége van a korai fertőzésekre.
Szervezetünk védekező rendszerében fontos szerepet játszanak a vérben található immunglobulin fehérjék és a limfociták, illetve utóbbiakon belül a segítő, azaz helper limfociták, amelyeknek további három csoportja van. Közülük a TH1-esek termelik a normális immunválaszért felelős immunglobulinokat. Megkülönböztethetők továbbá az ún. TH2-esek, amelyek az allergiás reakcióért felelős anyagokat termelik. Ha kisgyermekkorban az immunrendszernek lehetősége van találkozni kisebb-nagyobb fertőzésekkel, és elhárításuk során kialakul a normális, TH1-es sejtek közreműködésével adott immunválasz, ez később - úgy tűnik - megvéd az allergiás immunválasztól, azaz az allergiától. A korai fertőzéseken túl a BCG oltásnak is van ilyen allergiamegelőző hatása. Az allergiás reakciókért felelős immunglobulin az IgE, mely nagyon specifikus reakciókat ad. Egyetlen IgE csak egyféle allergénnel tud reagálni, de a nagyon hasonló szerkezetű anyagokat is fel tudja ismerni, ezért lehetségesek az ún. keresztallergiák.
Lehet-e a pici gyermek allergiás?
A kicsik olyan egészségesek, hogy lehetnek mégis allergiásak? Azt gondolhatnánk, hogy az allergia csak későbbi korban jelentkezik az erre hajlamos gyermekeknél. Sajnos, bár a tendencia igaz, - az életkor előrehaladtával egyre több mindenre leszünk allergiásak, - kevesen gondolnak rá, hogy a legkisebbeket is érintheti a kellemetlenség, és hogy a megelőzés pici korban kezdődik. Megfigyelhető, hogy azok, akik valamilyen allergiában már szenvednek, idővel egyre több mindenre lesznek érzékenyek, az allergia ún. generalizálódásához tehát idő kell.
Az egymás után jelentkező allergiák sorában az első rendszerint valamilyen bőrallergia, ekcéma, amely már sajnos a kiscsecsemőknél sem ritka. Ezt követően jelentkezik az asztma, amely típusos esetben csak 3 éves kor után jelentkezik, de nem kizárt csecsemőkorban sem. Az ún. allergiás menetelés következő állomása a szénanátha, vagy helyesen allergiás nátha, amely szerencsére 6 éves kor előtt nagyon ritka, de előfordulhat hároméves korban is. A legsúlyosabb a generalizált allergia, amikor az anafilaxiás sokk életveszélyes állapotot is okozhat. Sajnos már pici csecsemőnél is megjelenhet, rovarcsípés vagy valamely táplálék is kiválthatja. A 0-3 éves korosztály esetében a közvetlen kiváltó ok rendszerint valamilyen táplálék.
Megelőzhető-e a betegség?
Bár valóban, minél fiatalabb a kis ember, annál kevésbé valószínű bármely allergiás megbetegedés, tudnunk kell azonban, hogy a veszélyeztetett gyerekeknél a hajlam kezdettől fogva megvan, és életük végéig elkíséri őket. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy adunk-e esélyt az allergia kialakulásának is. A megelőzésre, ún. primer prevencióra a veszélyeztetett családokban van a legnagyobb szükség, ahol az egyik vagy mindkét szülő allergiás, az egyik szülő és egy egyenes ági rokon szenved allergiában, vagy az újszülöttnek egyik testvére allergiás. Csak olyan rendszabályok bevezetése célszerű, amelyek senkinek sem károsak, és mindenkinek hasznosak. A terhesség alatt az anya ne dohányozzék, és kerülje a passzív dohányzást is. Születés után a legfontosabb a teljesen dohányfüst nélküli környezet és az anyatejes táplálás legalább féléves korig, mert így nem kerül a baba emésztőrendszerébe testidegen fehérje. A lakást úgy kell előkészíteni, hogy ne legyenek benne allergének. Nem szabad otthon állatot tartani, gyakran kell porszívózni, ne legyen a lakásban penészgomba. Az allergiás menetelés egyes további lépéseinek megelőzése is nagyon fontos. Az ekcémás kisdedek felénél a későbbiekben asztma alakulhat ki. Ez azonban megfelelő gyógyszer adagolásával megelőzhető, ami ráadásul az ekcéma tüneteit, elsősorban a viszketést is enyhíti.
Legyünk óvatosak a mosóporokkal is. Különösen az enzimes (Bacilus subtilusból készült) mosóporok apró porszemcséinek belégzése okozhat allergiás eredetű nehézlégzést. A ruhában maradó mosószer-maradék a bőr tartós irritációját, csalánkiütést, ekcémát okozhat.
Bármit is mondanak a tévéreklámok, a gyerekek túlzottan steril körülmények között tartása, és a különböző antibakteriális szappanok és fürdők folyamatos alkalmazása nem indokolt. Egyrészt, mert az immunrendszer egészséges fejlődéséhez szükség van kisebb-nagyobb fertőzésekre, a bélflóra kialakulásához pedig hasznos mikroorganizmusokra, másrészt, mert a különféle, gyakran használt tusfürdők kiszárítják a bőrt, és fölöslegesen eltávolítják védőrétegét. Az újszülötteknél amúgy is babasampont használunk, a nagyobb gyerekeknél pedig fölösleges, legfeljebb járványos időszakokban érdemes velük mosdani.
Ez is érdekelhet
Forrás: Madarász Utcai Gyermekkórház és Babaszoba.hu
Dr. Uhereczky Gábor: Asztmás a gyermekem (Springmed Kiadó)
