Ha az asztma szóba kerül, a legtöbb embernek a fulladással és ziháló köhögéssel járó rohamok jutnak eszébe. A betegség azonban ennél jóval árnyaltabb, a látványos és ijesztő tünetek csupán a jéghegy csúcsát képezik, az érintettek nagy részénél a betegség évekig enyhébb panaszokkal jelentkezik. Nem feltétlenül az erőnlétünk hiányosságaira utal az, ha egy rövidebb kocogás vagy lépcsőzés után kifulladunk, illetve az éjszakai köhögőrohamokat sem szabad félvállról venni, ezek a panaszok ugyanis az asztma korai jelei lehetnek. Megfelelő gyógykezelés hiányában a betegség súlyos állapotot eredményezhet, a kezelés kapcsán pedig éppen a napokban, az asztma világnapja kapcsán fogalmazta meg új irányelvét a nemzetközi tudományos közösség.
Jó helyzetben a magyar betegek
"A világon százmilliók szenvednek ebben a betegségben, pedig egy jól beállított asztmásnak nem szabadna szenvednie, az orvos utasításait betartva a páciens teljesen tünetmentessé tehető" - mondta el a világnap kapcsán tartott sajtótájékoztatón Dr. Ostoros Gyula, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa. Világszerte nagyjából 300 millió ember küzd asztmával, a magyar ellátórendszer pedig 300 ezer beteget tart számon. Ennél azonban jóval több, közel félmillió a tényleges érintettek száma. Nagyjából 150-200 ezer ember tehát nem tud az érintettségéről, vagy enyhébb tünetei vannak csupán, amelyekkel nem keresi fel az orvosát.
Az asztma kezelésében húsz évvel ezelőtt történt egy jelentősebb áttörés, amikor forgalomba kerültek az úgynevezett inhalációs, vagyis belégzéssel a szervezetbe juttatható gyógyszerek. Ez az adagolás nagy előnyt jelentett a korábbi, vénásan adott szteroidkészítményekhez képest, amelyek hosszabb kezelés esetén súlyos mellékhatásokat okozhattak. Az inhalációs készítmények azonban a hatóanyagot közvetlenül a hörgőkre juttatják, így helyben fejthetik ki hatásukat, a vérben pedig minimális szívódik csupán fel belőlük. Ez forradalmi változást hozott a betegség kezelésében, és megfelelő orvosi kontroll mellett ma már az asztmások jelentős része ugyanolyan aktív életet élhet, mint egészséges társaik. A betegek 5-10 százalékát érintő, súlyos esetek számára pedig itthon is elérhető olyan biológiai terápia , ami jelentősen enyhítheti a panaszokat.
A felnőtt lakosság körében nagyjából 5 százalékra tehető az asztmás betegek száma, gyermekkorban azonban ennél jóval magasabb, 8-10 százalék az előfordulása. A gyerekek ugyanis sokkal korábban és intenzívebben találkoznak azokkal az ártalmas környezeti tényezőkkel - a lakáson belül és kívül egyaránt - amelyek a szüleiket még nem érintette ilyen mértékben - magyarázta Dr. Laki István gyermektüdőgyógyász. Hozzátette: gyermekkorban szinte mindig gyulladásos betegségként jelentkezik a probléma, ami állandó kezelést igényel. Magyarországon szerencsére a betegek tb-támogatottan hozzájuthatnak az asztmás készítményekhez, ennek is köszönhető, hogy a betegséghez köthető halálozás évtizedek óta nem történt - ezt nálunk jóval fejlettebb országok sem mondhatják el a gyermektüdőgyógyász szerint.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Változik az asztmások kezelése
A betegség veszélyeire és a helyes kezelés módjára hívja fel a figyelmet az Asthma ZERO program. A szakmai kezdeményezés célja, hogy az érintettek már a betegség első jeleit felismerjék, hogy a helyes kezelés megkezdésével elkerülhessék az asztmás rohamokkal járó kórházi kezelést. "Az Asthma ZERO programmal azt szeretnénk elérni, hogy a betegek teljes életet élhessenek, és ne legyen szükségük a rohamoldó gyógyszerekre. Az elmúlt években ugyanis bebizonyosodott, hogy ha csak rohamoldót, vagyis gyors hatású hörgtágítót használ a beteg, gyulladásgátlót pedig nem, az hosszabb távon veszélyes is lehet az egészségére" - magyarázta Dr. Tamási Lilla, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának egyetemi tanára.
Ez is érdekelhet
Ennek ismeretében néhány napja a nemzetközi tudományos közösség asztmára vonatkozó irányelvei is megújultak. A friss ajánlás a hörgtágító terápia mellett a betegség súlyosságától függetlenül javasolja az inhalációs kortikoszteroid-tartalmú gyulladásgátlós kezelést is. Ezeket a készítményeket eddig is számos magyar beteg használta, a legenyhébb esetben azonban az orvosok nem mindig írták fel. Az Asthma ZERO program országszerte felhívná a figyelmet arra, hogy az asztmás panaszok súlyosbodása elkerülhető, amennyiben az enyhe tünetektől szenvedő betegek is rendszeresen szedik a gyógyszereiket.
