Amerikai orvosok valószínűleg megtalálták az eszközét annak, hogy lassítsák a Parkinson-kór terjedését, sőt bizonyos esetben megakadályozzák a kialakulását.
A wissenschaft.de német tudományos portál számol be arról, hogy a kutatók az agy idegsejtjeit fiatalító kúrának vetik alá, hogy kevésbé támadja meg őket a stressz. Ezáltal meg lehet akadályozni azon sejtek elpusztulását, amelyek a mozgás irányításához szükséges dopamint termelik. Egyes esetekben a kúra teljes sikerhez vezet, legalábbis ezt tanúsítják az egereken végzett kísérletek. Az amerikai tudósok a fiatalító kúrához egy már bejegyzett gyógyszert, a magas vérnyomás elleni, isradipin nevű hatóanyagot tartalmazó orvosságot használtak.
James Surmeier, a chicagói Northwestern Egyetem kutatója szerint immár semmi nem gátolhatja, hogy az új eljárást a klinikákon is kipróbálják. Az agyban lévő idegsejtek, amelyek a dopamint termelik, és amelyeknek pusztulása Parkinson-kór esetében kiváltja a mozgási zavarokat, szünet nélkül rendszeres elektromos jeleket adnak le és ezzel az úgynevezett léptetősejtek közé tartoznak. A többi léptetősejt munkája során nátriumrészecskéket bocsát ki, amelyek a sejtmembránon át áramlanak. A dopamint termelő sejtek más módszert használnak. Surmeier és társai azt fedezték fel, hogy ezek a sejtek képződésük után, fiatalkorukban ugyancsak nátriummal indítanak, de idővel kalciumionokra váltanak, és az idősödő sejt főleg ezeket az ionokat használja az elektromos impulzusok előállítására.
A kutatók szerint éppen ez az a tényező, amely a sejteket sokkal védtelenebbeké teszi a mérgezőanyagokkal és a stresszel szemben. Ha a sejteket rá tudják venni, hogy kalcium helyett ismét nátriumionokat bocsássanak ki, akkor a stressz csökken, a sejtek pedig életben maradnak. Az israpidin nevű anyag éppen ezt teszi lehetővé, és a kutatók abban bíznak, hogy felfedezésük révén már korai stádiumban gyógyítható és visszafordítható lehet a betegség - írja a wissenschaft.de.
2007-06-12 15:05
Ez is érdekelhet
Forrás: MTI
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: