Ősszel egyre gyakoribb a megfázás, így érdemes utánanézni, mit lehet tenni ellene. Nem feltétlenül kell a barátokra, rokonokra hallgatni, jóllehet néhány régebbi "népi bölcsességnek" van alapja. A nátha, köznyelvi nevén a megfázás mindazon betegségek gyűjtőfogalma, amelyeket a felső légutakban vírusok okoznak. A megfázás igen gyakori, de többnyire komplikáció nélkül zajlik le - olvasható a HáziPatika.com betegségleírásában .
Segíthet a megfázásos betegen a C-vitamin?
A megfázásról a legismertebb mítoszt egy Nobel-díjas tudós terjesztette: Linus Pauling. Ő egyik könyvében többek között azt javasolta, hogy együnk lehetőleg minél több C-vitamint megfázáskor. Ezzel Amerikában valóságos vitaminvásárlási lázat váltott ki a hetvenes évek elején.
Egy német szakértő, Dr. Markus Klett, a stuttgarti orvosi testület elnöke azonban elmondta egy helyi újságnak, a Stuttgarter Zeitungnak , hogy ez a mítosz csak részben igaz. A C-vitamin ugyanis nem előzi meg a megfázást, de ha már a betegség úrrá lett rajtunk, akkor nagy dózisban segíthet valamit. Éppen ezért a cink és a C-vitamin kombinációját ajánlja az orvos, amely számos megfázás elleni szerben megtalálható. A cink révén ugyanis fokozható a C-vitamin hatása.
A megfázáskor szedett C-vitaminról egyébiránt megoszlik a szakértők véleménye. A PLOS Medicine szaklapban 2005-ben megjelent összegzés - amely hat és fél évtized alatt készített tanulmányok eredményeit summázza - például nem tartja egyértelműen bizonyítottnak, hogy a már betegség fellépése idején szedni kezdett nagy mennyiségű C-vitamin minden esetben hatásos lenne. Ugyanakkor a cikk megemlíti, hogy előfordult olyan felmérés, amely szerint a nagy dózisban szervezetünkbe juttatott C-vitamin lerövidíti a betegség lefolyását. A C-vitamin meghűlést megelőző hatását pedig főleg azokon mutatták ki, akik komoly fizikai igénybevételnek teszik ki magukat.
A fázásból lesz a megfázás?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A másik mítosz így szól: aki fázik, meg is fázik. Ez nem teljesen van így, de igaz, hogy az immunrendszer ilyenkor gyengül, és fogékonyabbá válik szervezetünk a fertőzésekre. A hideg lábak, a vizes haj (a lehűlt fej) nem tesz jót Markus Klett szerint. Télen tehát megfelelően vastag ruházatban kell járni, és a cipőkre is figyelni kell, például a hideg időben szervezett szabadtéri programoknál, amikor sokat álldogálnak egy helyben az emberek, és lábuk így sokkal könnyebben lehűlhet. A nyáron annyira kellemes huzat is veszélyessé válhat télen, mert ilyenkor a kórokozók még könnyebben terjednek.
Enyhíti-e a méz a torokfájást?
Az viszont nem mítosz, hogy a méz segít a torokfájásnál, amely a megfázás gyakori kísérőjelensége. Ilyenkor még a nyelés is fájdalmas lehet. Aki ezt a fájdalmat csökkenteni akarja, nyugodtan egyen mézet. A mézben lévő anyagok ugyanis gyulladáscsökkentőek. Ráadásul a nyálka termelődését is segítik, így például egy csésze tea mézzel hasznos lehet. A gyömbér és az eukaliptusz is a mézhez hasonlóan fejti ki hatását. Alapvetően fontos, hogy a nyálkahártyát nedvesen tartsuk, ezért lényeges az is, hogy eleget igyunk megfázáskor.
Kiizzadhatjuk a megfázást?
Egy újabb mítosz szerint egy szaunában kiizzadhatjuk a megfázást. Ez nem igaz. Aki megfázott, feküdjön ágyban, és ne üldögéljen szaunában. A szaunázás ilyenkor - meglévő fertőzéskor - még veszélyes is lehet. A meleg és a hőség összeomláshoz, ájuláshoz is vezethet. A szauna forrósága ugyanis másképp hat egy beteg szervezetre, mint egy egészségesre. Aki viszont rendszeresen jár szaunába, amúgy is erősíti az immunrendszerét: vagyis ez inkább megelőzésre alkalmas módszer.
Tartsuk melegen a fület megfázáskor?
Rendkívül káros tévhit, hogy megfázás esetén fülünket tartsuk melegen, mert akkor csökken a fájdalom csökken. Ez nemcsak hogy nem igaz, hanem kifejezetten veszélyes is. Klett szerint általában igaz, hogy megfázáskor jó, ha melegen tartjuk magunkat. Ám ez nem a fülben fellépő fájdalmakra vonatkozik. Ha ugyanis így teszünk, akkor a gyulladás továbbterjedhet és középfülgyulladáshoz vezethet.
Meddig tart a megfázás?
Népi bölcsesség, hogy a megfázás három nap alatt jön, három napig marad, és három nap alatt múlik el. Klett szerint ez igaz. Tulajdonképpen nincs olyan gyógyszer, amely a megfázást hatékonyan leküzdené. A megvásárolható szerek legfeljebb a tüneteket csökkentik, ettől azonban nem leszünk egészségesek. Ha például a lázunkat csillapítjuk (nem a rendkívül magas lázról van szó), akkor a szervezet egyik védőfegyverét gyengítjük, amellyel a kórokozókkal küzd a testünk. A lázzal járó hő ugyanis elöli a vírusokat.
Ez is érdekelhet
Megfázáskor ezért inkább kímélnünk kell magunkat: pihenjünk, és maradjunk távol a huzattól. A testnek egyszerűen időre van szüksége, hogy regenerálódjon. Egy megfázáson ezért tényleg körülbelül egy hét alatt eshetünk túl.
