A meghűlést, megfázást nem a hideg levegő, hanem a felső légutakon keresztül támadó vírusok okozzák, amelyek a legyengült immunrendszerű gyermek orrában, garatjában megtelepednek, és a nedves, meleg környezetben a gazdasejtekbe épülve elszaporodnak. ( A megfázás szó alapja, hogy hidegben a vérerek összehúzódnak, a véráramlás lassul, az immunsejtek száma pedig csökken, akárcsak a védekezőképesség a levegőben lévő kórokozókkal szemben.)
A gyerekek náthája hasonló tünetekkel jár, mint a felnőtteké, de esetükben az orrfolyás , az orrdugulás, a torokfájás, a hőemelkedés, a rossz közérzet és az étvágytalanság kiegészülhet hányással és hasmenéssel is. Ennek a garaton lecsorgó váladék az oka.
A csecsemők náthájára nagyon oda kell figyelni. Az orrjáratok ugyanis még nagyon szűkek, és orrot fújni sem tudnak, márpedig a gyógyulást épp az segíti elő, ha a váladék távozik. Az orrdugulás miatt a szopás sem megy jól, a csecsemő fogy, nyugtalan, nem tud aludni, lázas, ami kiszáradáshoz vezethet. Ha a gyulladás a garatra, a gégére és az alsó légutakra is átterjed, akkor légcsőhurut és tüdőgyulladás alakulhat ki. Ezek a szövődmények csecsemőkorban sokkal gyakoribbak, mint felnőtteknél.
Ha a nátha nagyon elhúzódik, akkor egyéb fertőző betegség jelenlétére is gondolni kell.
A náthavírusok ellen az immunrendszer védekezik. Le tudja győzni a korábban már megismert kórokozót, vagyis a következő ilyen fertőzésnél már ellenállóbb lesz vele szemben. Az immunrendszer fokozatosan fejlődik ki 7-8 éves korra, de mivel nagyon sokféle náthavírus van, a betegséggel szemben csak serdülő-, illetve felnőttkorra válunk érezhetően ellenállóbbá.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A közösségbe járás és az évszakváltás megviseli gyermekeink védekezőképességét. A napfényhiány és a kevesebb vitamin szintúgy, ezért is sokkal fogékonyabbak a betegségre. Átlagosan 3-4 náthán esik át egy kisgyerek évente, de a bölcsődét vagy óvodát kezdőknél az első évben ez a szám 8-10 is lehet.
Visszatérő nátha alakulhat ki, ha az orrváladék pang vagy melléküreg-gyulladás lép fel. Ha egy gyereknek mindig folyik az orra, akkor ki kell zárni más betegség meglétét. Hajlamosító tényezők: a szív- és a vesebetegség, a légúti allergia, az ételallergia, a vérszegénység, sőt a bélférgesség is. A nátha legjobb ellenszere a fertőzés megelőzése, ezért ha lehet, ne vigyünk csecsemőt téli időszakban olyan zárt térbe, ahol sok ember megfordul (tömegközlekedés, posta, bevásárlóközpont stb.).
Erősítsük gyermekünk ellenállóképességét azzal, hogy ügyelünk rá: mozogjon és aludjon eleget, sok magas vitamintartalmú zöldséget és gyümölcsöt egyen, és sokat legyen a szabadban, friss levegőn. Szoktassuk rá gyermekünket a gyakori kézmosásra is, és orrfújás, tenyérbe tüsszentés után mi magunk is mindig mossunk kezet.
Gyakran szellőztessünk rövid ideig abban a helyiségben, ahol beteg gyermekünk tartózkodik. A náthás csecsemő ágyának fejrészét emeljük meg, hogy a nyálkahártya duzzanatát és a váladékpangást gátoljuk.
Ez is érdekelhet
Itassunk sok, meleg folyadékot náthás gyermekünkkel, mert ez enyhíti az orrdugulást, hígítja a váladékot. Egy évnél idősebb gyermekek esetén ajánlott a mézes-citromos tea, a hársfa- és bodzavirág pedig csökkenti a köhögési ingert és a gyulladást, míg a kakukkfűtea jó köptető. Az infralámpa és az inhalálás (a sószoba) szintén nagyon jó hatású.
Legjobban: