Menopauza vagy klimax : mindkettő görög eredetű szó. Az első jelentése a menstruáció vége, a második pedig a női szervezet hormonális átállását, az úgynevezett változókort jelöli. A kifejezések arra utalnak, hogy egy olyan változásról van szó, amely az idő múlásával természetesen együtt jár, a legtöbb nő azonban nagyon megszenvedi ezt az időszakot. Pedig a kellemetlen, néha egyenesen fájdalmas tünetek megjelenésére készülni lehet, ráadásul jelentősen mérsékelhető a mértékük is. Ehhez azonban nem árt megismerni, pontosan milyen folyamatok is zajlanak ilyenkor a szervezetünkben.
Egy kis biológia
Az öregedés nem betegség. A nők teste mégis annyira megváltozik, hogy a tüneteket gyakran úgy élik meg, mintha több különböző kórral küzdenének egyszerre. A szervezetük korábbi külső és belső "rendje" is jelentősen és látványosan átalakul, amelynek hátterében az ideg-, a hormon- és az immunrendszer hatásai állnak. A folyamat kiindulópontja a petefészkek elöregedése, és a petesejtek mennyiségének fokozatos csökkenése. Hogy ez pontosan mikor kezdődik, azt a genetikai háttér határozza meg, de vannak nők, akiknél már 35 éves kor környékén bekövetkezik. Magyarországon egyébként átlagosan 45 év körül tapasztalják a nők az első zavaró jeleket, és 50-52 éves kor körül marad el végleg a menstruáció . A petefészkek elöregedése együtt jár azzal is, hogy egyre kevesebb hormont állítanak elő, hiába emelkedik meg az agyalapi mirigyben termelődő, működésüket serkentő hormonok mennyisége.
A menstruációs ciklus több hormon együtthatásának óramű pontosságú, bonyolult rendszere. Az orvosok a klimaxszal összefüggésben leginkább az úgynevezett LH-ra, és FSH-ra szoktak hivatkozni. Az LH, köznapi nevén luteinizáló hormon a peteérést, majd később a progeszteron, azaz a sárgatesthormon kiválasztását segíti elő, míg az FSH, azaz a follikulus stimuláló hormon a tüszőérést, a sárgatest fennmaradását teszi lehetővé, illetve serkenti a petefészek tüszőhormon-, azaz ösztrogéntermelését. A változókorban azonban a petefészkek érzéketlenné válnak az LH-ra, illetve az FSH-ra, így hiába kapják a jelzést, csökken a progeszteron szintje, végül nem történik meg a tüszőérés sem, amelynek ösztrogénhiány lesz a következménye.
A menopauza folyamatát több szakaszra osztják a szakemberek. A premenopauza időszakában elsősorban menstruációs zavarokat észlelnek a nők, megjelenhet a mellérzékenység, a hőhullámok, az alvászavarok és a hangulatingadozások. A második, úgynevezett perimenopauza szakaszban már nem mindig megy végbe a peteérés, így gyakran kimarad egy-egy menstruáció, vagy általánosságban is rövidebb, illetve gyengébb lesz a vérzés. A premenopauzában tapasztalt kellemetlen tünetek felerősödhetnek, gyakorivá válhat az éjszakai izzadás, meglepő módon a gondolkodási képesség gyengülése is tetten érhető, de sokaknál zavaró lehet a súlygyarapodás mértéke is. A harmadik, posztmenopauza szakaszban már egyáltalán nincs se vérzés, se peteérés. Ekkor inkább a klimaxhoz kapcsolódó szövődményekkel fordulnak orvoshoz a nők: legtöbbször szív-és érrendszeri betegségeket, és különböző anyagcsere- zavarokat ( csontritkulást , cukorbetegséget, magas koleszterin-szintet) diagnosztizálnak náluk, és a hormonhiány húgy-és ivarszerveket érintő sorvadását (atrófia).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mihez kezdjünk a tünetekkel?
A már felsorolt tünetek mellett előfordulhat fejfájás , szédülés, fülzúgás, vizelet-visszatartási problémák, szívritmus-zavarok, látásromlás, szemszárazság, kötőhártya-gyulladás, száraz, ráncosodó bőr, gyenge, töredezett köröm, hajhullás, más testtájakon fokozott szőrnövekedés, a lelki oldalon pedig az önértékelési zavarok, ingerlékenység, sőt akár a depresszió is megjelenhet. Mindez elsősorban azért, mert az ösztrogén a szaporító szervrendszer mellett a húgyutakra, szív- és érrendszerre, csontokra, mellekre, bőrre, hajra, nyálkahártyákra és az idegrendszer működésére is hatással van.
Az orvosi kezelés egyik megoldása a hormonpótlás, amelyre a menopauza aktuális fázisától függően különböző típusú készítményeket javasolnak. Segítségükkel ugyanis nemcsak az életminőség javítható, hanem egészségvédő hatásuk is jelentős. Emellett azonban más tanácsokat is érdemes megfontolni. A hőhullámokkal való küzdelemben például az egészséges életmód fontosságát hangsúlyozzák. Ugyanis aki túlsúlyos, sokkal inkább ki van téve annak, hogy akár naponta többször is 1-10 perces hőségérzést éljen át, miközben kipirosodik az arca, nyaka, mellkasa, és szakad róla a víz. A hőhullámok gyakorisága és intenzitása is csökkenthető, ha egészségesen táplálkozunk, rendszeresen mozgunk, leszokunk a dohányzásról, és lehetőleg nem fogyasztunk alkoholt, koffeint, sem fűszeres ételeket. Az ugyancsak rendkívül gyakori hüvelyszárazság már önmagában is pont elég kellemetlen, hiszen állandó viszketést, szúró vagy égő érzést okozhat. Emellett fájdalmassá teheti az intim együttléteket is, ami jelentősen rombolja a párkapcsolatok harmóniáját. Ha pedig elhanyagolják, visszatérő hüvelyi fertőzésekkel és vizelettartási zavarral is számolni kell.
Ez is érdekelhet
A nőgyógyászok a hormonális gyógyszerek mellett nemcsak közösüléskor használható, vizes bázisú síkosítókat szoktak ajánlani, hanem olyan hormonmentes készítményeket is, amelyek hidratálják és megerősítik a hüvelyi szöveteket, így a hatásuk hosszú távon is megmutatkozik. A bőr-, a köröm- és a hajproblémák elleni harcban elsősorban az egészséges táplálkozás a leghatékonyabb fegyver, de a vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó táplálékkiegészítők, valamint különböző gyógynövények is hatékony segítséget jelenthetnek.
