Irritáció, égő, csípő érzés, kipirosodás, gyakori fertőzések, fájdalmas közösülés, berepedezett hám – ezek lehetnek a hüvelyszárazság tünetei. Mivel nagyon hasonlítanak a bakteriális vaginózissal, vagy más kórokozó által kiváltott hüvelygyulladással együtt járó panaszokra, érdemes a kezelések előtt tisztázni, hogy pontosan melyik betegséggel állunk szemben.
Mi a hüvelyszárazság?
Akkor beszélünk hüvelyszárazságról, amikor a hüvelyi váladék mennyisége kevesebb az optimálisnál. Normális esetben ugyanis a hüvelyfalat vékony, síkos nedvréteg borítja. A sűrű, áttetsző, fehéres színű, többnyire szagtalan folyadékot a hüvelynyílás két oldalán található Bartholin- és Skene-mirigyek termelik.
A folyamat mozgatórugója a petefészkek által termelt női nemi hormon, az ösztrogén. Ha csökken a hormonszint, csökken a váladék mennyisége is. A hüvelyt bélelő többrétegű hám elvékonyodik, a hüvelyfal veszít a rugalmasságából, mivel csökken a kollagén- és a rosttartalma, emiatt kis súrlódásra is könnyen sérül. Szexuális ingerre alig, vagy egyáltalán nem indul be nedvesedési reakció. Ezt az állapotot nevezzük hüvelyhámsorvadásnak, szaknyelven vaginális atrófiának. Ösztrogén hiányában a tejsavbaktériumok mennyisége is csökken, hiszen a hormon biztosította a számukra táplálékként szolgáló glikogént. Mivel a tejsavbaktériumok feladata a hüvely védekezőképességének fenntartása, a gyenge immunitás miatt a gombák és baktériumok is könnyebben támadnak.
Mik lehetnek az okok?
A hüvelyszárazság jelensége a nők körében a klimax idején a leggyakoribb, amelynek oka az, hogy a kor előrehaladtával a szervezetben leáll az ösztrogéntermelés. A nemi hormonok mennyisége azonban sok más okból is lecsökkenhet. Ilyen például a szülés utáni időszak, amikor nemcsak kevesebb ösztrogén termelődik, hanem sokkal több úgynevezett prolaktin hormon is, hiszen ez a felelős a szoptatásért, vagyis a tejelválasztás beindításáért. Mivel ez a két változás hátrányosan hat a hüvelyváladék termelődésére, a szoptatós édesanyák is gyakran tapasztalnak hüvelyszárazságot.
A hormonális fogamzásgátló tabletták egyik feladata, hogy a méhnyálkahártya átalakításával megakadályozzák azt, hogy ha mégis megtermékenyült egy petesejt, be tudjon ágyazódni. Sajnos nemkívánatos mellékhatásként gyakran megjelenik a hüvelyszárazság is. De akár a stressz is kiválthatja a kellemetlen tüneteket, hiszen közismert, hogy a nők hormonrendszere reagál a lelki folyamataikra. Így a hüvelyszárazság problémája megjelenhet azoknál is, akik állandó nyomás alatt vannak, vagy rendszeresen idegeskednek.
Hüvelyszárazságot azok a nők is gyakran tapasztalnak, akiknek az emlőt vagy más nemi szervet érintő daganat miatt kemo- illetve sugárterápiát kell kapniuk, vagy sebészetileg el kellett távolítani a petefészküket. A rákos sejtek elpusztítását célzó kezelések ugyanis a kismedence területén a hüvelyhám egészséges szövetét is tönkreteszik. A petefészek eltávolítása, illetve az emlőrákra felírt gyógyszerek szedése miatt pedig az ösztrogénszint lesz alacsony.
A cukorbetegség következtében a vérerek, valamint az idegvégződések károsodnak, és ez nemcsak a végtagokban, hanem például a hüvelyben is előfordulhat. A következmények: rossz vérellátottság, érzéketlenség és hüvelyszárazság. Az endometriózisban szenvedő nőknek is számolniuk kell azzal, hogy lecsökken a hüvelyváladék mennyisége. Az ilyen betegségben szenvedőknél a méh nyálkahártyája a méh üregén kívül is burjánzik, ami cisztákat, azaz jóindulatú daganatokat, összenövéseket és hegesedést okoz. Ez pedig görcsös vérzéssel, erős fájdalmakkal, sorozatos vetéléssel és meddőséggel is együtt járhat. Mivel azonban az alkalmazott gyógyszerek hormonális alapon fejtik ki hatásukat, nagy az esély arra, hogy a kezelés során lecsökkenő ösztrogénszint miatt nem tudnak elég nedvet termelni a hüvelynyílás két oldalán található mirigyek.
Mi a megoldás?
Az első és legfontosabb lépés, hogy forduljunk orvoshoz. A tapasztalatok szerint azonban a hüvelyszárazság sok nőnél tabu téma, akik ezért félnek segítséget kérni a szakemberektől még akkor is, amikor már nem egyszerűen a mindennapjaikat keserítik meg a kellemetlen tünetek, hanem a párkapcsolatuk harmóniáját is romba döntik. Mások azért utasítják el a kezeléseket, mert félnek attól, hogy hormontartalmú gyógyszereket szedjenek.
Ám fontos tudni, hogy ha elhanyagoljuk a hüvelyszárazságot, annak nemcsak lelki, szorongásos következményei lehetnek, hanem testiek is. Ilyenek például a különböző hüvelyi és húgyúti fertőzések, valamint a felfázás és a vizelettartási zavar, azaz az inkontinencia is. A nőgyógyászok hormonális gyógyszereket tudnak felírni a panaszok enyhítésére, ám hozzáférhetőek rövid távon ható, azaz közösüléskor használható síkosítók, illetve olyan, patikában recept nélkül kapható, hormonmentes készítmények is, amelyek nemcsak hidratálják, hanem meg is erősítik a hüvelyi szöveteket, így a hatásuk hosszú távon is megmutatkozik.