A posztmenopauzában lévő nőket fenyegető kockázatok
A népesség élettartamának növekedése következtében a nők minden eddiginél több évet élnek a menopauza bekövetkezése után. Az ösztrogéntermelés megszűnése hosszú távon kihat a nők egészségi állapotára. A posztmenopauzás nőket fenyegető kockázatok felméréséhez az ellátás 5 területét szokták vizsgálni. Ezek a mentális (pl. depresszió), a szív-érrendszeri, mozgásszervi, onkológiai és nőgyógyászati státusz. Az USA egészségügyi ellátását a legnagyobb mértékben megterhelő 3 kórkép a csontritkulás 13,8 milliárd dollár/év, a szív-érrendszeri betegségek 10 milliárd dollár/év és az emlőrák 6 milliárd dollár/év.
A szívünk is érintett
A fejlett világ halálozási statisztikáinak élén a szív-érrendszeri betegségek különböző formái (az akut szívizom infarktus, az iszkémiás szívbetegség és a stroke) állnak. Az iszkémiás szívbetegség relatív rizikója 60 éves nőknél 2,5-szöröse, 70 éveseknél 10-szerese a menopauza előttinek. Nők esetében az iszkémiás szívbetegség klinikuma is eltér valamelyest a férfiakétól, az angina gyakoribb, mint az akut szívizom infarktus vagy a hirtelen halál, férfiaknál ez a három egyforma gyakorisággal fordul elő. Akut szívinfarktusban nőknél gyakoribb a kardiogén shock és a szívelégtelenség. Az infarktus utáni 4 évben a nők 36%-a hal meg, míg a férfiak 21%-a, és a reinfarktus halálozása is 20%, míg férfiaknál ez csak 15%. Az iszkémiás szívbetegség több nőt öl meg évente, mint a különböző rákbetegségek együttesen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A depresszióval is számolni kell
Az Archives of General Psychiatry orvosi lapban közzétett tanulmány szerint a változókorba lépő nők számára megnégyszereződik annak esélye, hogy depresszióssá váljanak, még akkor is, ha előtte sosem volt depressziós problémájuk. A philadelphiai Pennsylvania Egyetem orvosi fakultásának professzora, Ellen W. Freeman, valamint a bostoni Hospital General de Massachusetts orvosa, Lee S. Cohen, vizsgálatai arra is rámutattak, hogy minél hamarabb kezdődik a menopauza kora, annál nagyobb az esély a betegség megjelenésére.
Népegészségügyi probléma
Magyarországon is népegészségügyi problémát jelentenek a menopauzát követően kialakuló ösztrogénhiány rovására irható csontritkulás és szív-érrendszeri betegségek.
Csontritkulás
A csonttörésekhez vezető csontritkulás a posztmenopauzában, nem sokkal előzi meg az ösztrogénhiánnyal összefüggő, azaz közös kóroktani női szív-érrendszeri események miatti veszteségeket. Sajnos, minden második nő számolhat azzal, hogy élete hátralévő részében valamilyen csontritkulásból eredő töréstszenvedhet el.
A csontritkulás korai stádiumában a betegséget csak a csontsűrűség mérésével lehet kimutatni. A javasolt vizsgálati módszerek alacsony energiájú röntgen-sugárzáson alapulnak (DEXA). Ezek segítségével a csigolyatestek és a combnyak csontsűrűségét lehet meghatározni.
Az Európai Unióban minden 30 másodpercre, Magyarországon minden 30 percre jut egy csontritkulásból eredő törés.
A csontritkulás tipikus női betegség. A statisztika azt mutatja, hogy az alkartörések a nőknél tízszer, a combnyaktörés ötször gyakrabban fordulnak elő a nőknél, mint férfiaknál. Nőknél a csontritkulás lényegesen gyorsabban lezajló folyamat, mint férfiaknál.
Szív-érrendszeri betegségek
Az összes női halálozás több mint 50 százalékáért a szív-érrendszeri betegségek felelősek. Minden órában elveszítünk egy 55-74 éves nőt. A változókor előtti szív-érrendszert védő magas ösztrogén szint a posztmenopauzában már olyan alacsony, hogy a hormon érfal-védő, antioxidáns -, és lipid csökkentő hatása már elégtelen és a csontritkulás mellett felgyorsul az érelmeszesedés, és az Alzheimer kór progressziója is.
Az emlőrák a leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú daganat. 5000 újonnan felfedezett emlőrákos esetet regisztrálnak Magyarországon évente, a legtöbb női emlőrákot pedig épp a 60-64 éves korcsoportban fedezik fel.
Ezek a betegségek nem csak külön-külön, hanem egymással párhuzamosan, akár egymást előidézve is felléphetnek. Már a kialakulásukért felelős rizikófaktorokban is számos közös elem felfedezhető. Az egyik legfontosabb kockázati tényező maga az életkor. A dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód is előidézheti a problémákat, sőt például a csontritkulás és a szívbetegségek kialakulása között közvetlen kapcsolatot is felfedeztek már!
