Az 1980-as évek végén egy amerikai gyermekorvos, Marcia Herman-Giddens széleskörű kutatást végzett a lányok nemi érésével - amelyet a hónalj- és fanszőrzet megjelenése és a mell növekedése jelez - kapcsolatban. Abban az időben az orvostudomány még úgy tartotta, hogy a lányok pubertása 11 éves kor után kezdődik, ám praxisa során Herman-Giddens egyre több 8-9 éves, a nemi érés első jeleit mutató kislánnyal találkozott. Végül 17 ezer lány adatait összegyűjtve a kutatónő úgy találta, hogy a fehér amerikaiak körében az emlők növekedése átlagosan 9,9 évesen kezdődik, míg a fekete kislányoknál több mint egy évvel korábban, 8,8 évesen.
Az eredmények nagy port kavartak és megosztották a szakmát: sok orvos továbbra is kételkedett abban, hogy a lányok pubertása már tízéves kor alatt elkezdődne. Mostanra azonban a legtöbb szakember egyetért ezzel a trenddel: a pubertás egyre fiatalabb korban kezdődik.
Dr. Tar Attila endokrinológus és gyermekgyógyász kérdésünkre elmondta, hogy a kislányok egyre korábban jelentkező nemi éréséért az akceleráció jelensége okolható. Akcelerációnak az új nemzedékeknek az előzőkhöz képest felgyorsult fejlődését, növekedését nevezzük.
"A II. világháború óta egyre nagyobb jólétben élünk. Béke van, javulnak az életkörülmények, megfelelően étkeznek az emberek, van egy általános társadalmi jólét. Ennek az optimális körülménynek köszönhető, hogy a gyerekek fejlődése hamarabb elindul" - magyarázza a szakértő. Ma a lányok serdülése legkorábban nyolcévesen kezdődhet el. Ha azonban a pubertás jelei előbb jelentkeznek, ajánlott orvoshoz fordulni. Dr. Tar Attila szerint ilyenkor sem kell feltétlenül kétségbe esni, de fontos kideríteni, hogy korai pubertásról van-e szó és hogy mi állhat mögötte.
"Egyéni adottság, környezeti vagy lelki hatások is okozhatják, de akár tumor vagy enzimtermelési defektus is állhat a háttérben."
Korai pubertás után korai menopauza?
Azt gondolhatnánk, hogy ha egy kislánynak korán jelentkezik az első menstruációja, akkor felnőtt korában a menopauza is korábban következik be nála. Ez azonban nincs így, sőt pont a fordítottja igaz. Dr. Hetényi Gábor nőgyógyász elmondta, hogy az első menstruáció korai jelentkezése azt jelenti, hogy a petefészkek jól működnek, ebből fakadóan pedig később is fognak leállni. Míg ha valakinél 18-19 évesen következik be az első vérzés, annak valószínűleg a gyengébb petefészek-működés az oka, amely így jó eséllyel korábban is fog leállni - ezért az érintetteknél hamarabb következik be a menopauza.
A változókor kezdete - a nemi éréshez hasonlóan - minden nőnél más és más, földrajzilag és rasszonként is eltérő lehet. Magyarországon ma átlagosan 50 éves korban kezdődik, ám ez az időpont ugyancsak sokat változott az elmúlt évtizedekben. "A menopauza kezdete 100 évvel ezelőtt jóval 50 éves kor alatt volt. Ennek oka a nem megfelelő életkörülményekben keresendő. Háború alatt a termékenyítő képesség lecsökken, korábban jön a menopauza, később az első vérzés. Biológiai lények vagyunk, és ha valamilyen elnyomás alatt élünk, nem működik úgy a szervezetünk, mint ideális életkörülmények között" - magyarázza a szakértő.
Dr. Hetényi szerint a menopauza időpontjának még további kitolódása is várható: "Ma 50 éves kor az átlag, de ez kitolódni látszik és valószínűleg bőségesen meg fogja haladni az ötvenéves életkort". Ez azonban a szakértő szerint nem jelenti, hogy a fogamzóképes kor is ugyanilyen mértékben kitolódna. Tehát hiába lesz menstruációja egy jóval 50 év feletti nőnek, fogantatásra már képtelen lesz.
Ma egyébként a nők petefészke 42-44 éves kor tájékán merül ki, azaz eddig képesek természetes körülmények között teherbe esni - a szakértő meglátása szerint ez az életkor csupán 1-2 évvel fog kitolódni a következő években. Dr. Hetényi azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a nők petefészkének kimerülése független a terhességek számától. Tehát attól nem fog valakinél hamarabb bekövetkezni a menopauza, hogy az érintett akár a 20-as, 30-as éveiben több gyermeknek is életet adott.